BUX 135935.10 1,76 %
OTP 42570 2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Teljesen elfogytak a magyar vizek, ennek már a fele sem tréfa

Nemhogy elmaradtak az éghajlatunkra jellemző tavaszi árhullámok, de kifejezetten alacsony mederteltségek jellemezték a vízfolyásokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság megállapításai szerint.

2025. június 23. hétfő, 12:31

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Az átlagos vízhozamoktól eltérő negatív anomália a tavaszi hónapokban megfigyelhető volt a mediterrán térség kivételével Európa jelentős részén is. Az idei tavaszi aszály legalacsonyabb vízállásértékei március elején alakultak ki a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén. Ennek fők oka az extrém alacsony mennyiségű szilárd és folyékony halmazállapotú csapadék volt.

Az OVF közleményében azt írja, nagy folyóink felső vízgyűjtőin az elmúlt téli időszakban jellemzően száraz, csapadékban szegény időjárás uralkodott.

A Duna lefolyás szempontjából meghatározó nagymarosi vízgyűjtőterületére az átlagos téli csapadéknak 60 százaléka, a Tisza szegedi vízgyűjtőjére csak 52 százaléka hullott le.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt téli csapadékösszeg mindkét vízgyűjtőn az utóbbi évek legkisebb értéke volt.

Az igazgatóság szerint kiemelkedően száraznak bizonyult a tél utolsó hónapja és a március első 10 napja, a Duna Nagymaros feletti vízgyűjtőterületén területi átlagban 17,7 mm, a Tisza Szeged feletti vízgyűjtőjén csupán 15 mm csapadék hullott.

A márciusi kisvíz idején a vízállás a Dunán Budapestnél március 12-én 87 cm-ig, 6 százalékos mederteltségig csökkent, míg a Tiszán, például a szolnoki vízmércén március 13-án 3 százalékos mederteltség mellett mínusz 257 cm-es vízállást mértek – írják.

Kezdődik: kritikusan száraz a talaj, és ez azért baj
A magyar agrárium szempontjából egyre súlyosabb helyzetre intenek egy elemzésben.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.
Z. B.
Z. B.

Ez is érdekelhet