Március elején Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkára azzal büszkélkedett, hogy idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint ez az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma, arról viszont egyikük sem tett említést, hogy a kormány idén tovább csökkentette az elérhető államilag finanszírozott képzéshelyeket - emlékeztet az Eduline, holott
már januárban tudni lehetett, hogy összesen 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami ösztöndíjas férőhelyek száma az idei felvételiben.
2062 fővel kevesebben juthatnak be például az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek az ingyenes képzéseire, de 800 fővel csökkent a Debreceni Egyetemen elérhető ösztöndíjas férőhelyek száma is, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen 629-cel hirdettek meg kevesebb férőhelyet 2024-hez képest.
A jelentkezési számok alapján
a legnagyobb harc idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzéseken lehet a bejutásért, kiváltképp állami ösztöndíjas helyekre.
Az Oktatási Hivatal által közölt számok szerint a korábbi évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment a legkeresettebb egyetemi szak - írja az oktatási portál.
Az összes jelentkező számát tekintve ez a képzés közel tízezer fővel előzi meg a második helyen álló pszichológiát és nyolcezer fővel a harmadik helyen álló kereskedelem és marketinget. Sokan pályáznak jogász, általános orvos, mérnökinformatikus képzésekre is.
Az idei lista egyébként alig különbözik a tavalyitól. A szakok tulajdonképpen ugyanazok, mindössze egy képzés esett ki a top 10-ből, ez pedig a kommunikáció- és médiatudomány, amely nem jutott be a tíz legnépszerűbb szak közé.
