Budapest ad otthont a vezető globális privátpiaci befektetők konferenciájának májusban. Az, hogy a Zero One Hundred Emerging Europe nevű nagyszabású rendezvényét a magyar fővárosban rendezik meg, azért is páratlan lehetőség Budapestnek, tágabb értelemben pedig Magyarországnak, mert ezáltal mind inkább felkerülhetünk a globális üzleti térképre. A hazai startup ökoszisztéma, a helyi innovációs szektor most értékes nemzetközi kapcsolatokat építve jóval aktívabban bekapcsolódhat az európai startup/kockázati szektor vérkeringésébe – derült ki az esemény hivatalos megnyitóján, amelyet május 14-16. között tartanak a Magyar Zene Házában.
Az eseménynek, – amelyen többek között magántőke-és kockázatitőke-befektetők, valamint hazánk startup világának meghatározó képviselői vesznek részt –, kiemelt célja, hogy megerősítse Magyarország innovációs központként betöltött szerepét a régióban. „A Zero One Hundred Conferences küldetése, hogy értékes kapcsolatokat hozzon létre és segítse a hatékony tudástranszfert a privátpiaci befektetések terén. Eseményeink azáltal, hogy helyi és nemzetközi befektetőket hoznak össze, kulcsszerepet játszanak a befektetési ökoszisztémák fejlesztésében” – mondta el a szerdai sajtótájékoztatón Pavol Fuchs, a Zero One Hundred Conferences CEO-ja.
- hogy lakossága meghaladja a 155 milliót, együttes GDP-je pedig a 2,4 billió eurót;
- a bővülő helyi piacoknak és a növekvő jólétnek köszönhetően országai Európa legdinamikusabban növekvő gazdaságai közé tartoznak;
- 2023-ban a régió összes fundraising-je (vagyis magának a befektetési alap felállításának a folyamata, gyakorlatilag a tőke, a pénz összegyűjtése) 818 millió eurót tett ki, ami a teljes európai fundraising mindössze 0,6 százaléka;
- a befektetési tevékenység ugyanebben az évben elérte itt az 1,71 milliárd eurót, ami a kontinens összes magántőke-befektetésének mindössze 1,7 százaléka;
- a közép-kelet-európai régióban az exitek összértéke 2023-ban 935 millió euró, ami az európai exitek 3,1 százalékát teszi ki – (az exit az, amikor a startupot részben vagy teljes egészében eladták más szereplőknek, hiszen a befektetők elsődleges célja, hogy végül megvegyék a startupot, amibe a tőkebefektetéssel a kezdetekben beszálltak, így hasznot realizálva);
* az adatok Pavol Fuchs előadásából származnak, aki mindezeket annak illusztrációjaként osztotta meg, hogy milyen elképesztő mértékű kiaknázatlan potenciál, lehetőség van még a Közép-Kelet-Európai térségben a magán-és a kockázati-tőkebefektetések univerzumában.
„Magyarország közel 10 milliós népességével viszonylag nagy országnak számít Közép-Kelet-Európában, és az egyik legtöbb startupnak ad otthont. Budapest 1,7 millió lakosával a régió kiemelkedő városa, kedvező üzleti klímával és magas életminőséggel az ambiciózus startup-vállalkozók számára. Erősítenünk kell a kapcsolatrendszerünket és széleskörűbb üzleti ismeretekre kell szert tennünk – mondta el a sajtótájékoztató keretében tartott panelbeszélgetésen Hradszki László, a Nemzeti Tőkeholding Csoporthoz tartozó Hiventures vezérigazgatója, aki szakmai célként szintén kiemelte hazánk globális befektetési szerepének megerősítését.
Tánczos Péter, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke, az Euroventures Capital ügyvezető partnere arról beszélt: hiány van a megbízható eredményeket felmutatni tudó nemzetközi intézményi befektetőkből, akik kellően átlátják a magyar fővárosból megvalósuló, Közép- és Kelet-Európába történő befektetések által kínált lehetőségeket. A szakértő szerint a Zero One Hundred konferencia ezért is lesz nálunk hiánypótló, mert a szektor kulcsszereplői itt egymásra találhatnak a portfólió cégektől kezdve a szakmai szolgáltatókon át a kormányzati képviselőkig.
„A kockázati tőkebefektetés terén szerzett több mint 30 éves tapasztalatunk azt mutatja, hogy a legnagyobb kihívás– és egy sikeres startup-vállalkozás alapvető eleme – a vezetői tehetség. Magyarország jelentős múltra visszatekintő hagyománnyal rendelkezik a komplex technológiai kihívások megoldásában, korlátozott erőforrások és gyorsan változó környezeti feltételek mellett is. Mindez nemzetközi növekedési ambíciókkal és erős értékesítési szaktudással ötvözve vállalataink sikereinek egyértelmű biztosítékául szolgál” – tette hozzá Tánczos Péter.
Ki finanszírozza ma a magyar startupokat?
Mi az Economxon legutóbb néhány hónappal ezelőtt, október végén foglalkoztunk részletesebben azzal, hogy mi újság a hazai startupok háza táján. Akkor mi is arról írtunk, hogy a magyar piacon valóban bőven lenne még tere a lendületes fejlődésnek, mert európai összehasonlításban mindössze a 32. helyet foglaljuk el a rangsorban a szerint, hogy mennyire számítunk erős kockázati tőkepiacnak. Az öreg kontinensen egyébként Észtország az egyértelmű befutó, ha azt vizsgáljuk, hogy az ország lakosságát nézve hány dollárnyi kockázati tőkefinanszírozás jut egy emberre.
Ez a költés Magyarországon mindössze 7 euró, vagyis közel 2800 forint/fő, míg a listavezető észteknél a 300 ezer forint/főt is meghaladja.
Azután, hogy a startupok világában 2021 és 2022 környékén kitört az „aranyláz”, vagyis a globális piacon tetőfokára hágott a befektetési hangulat, és a kockázati tőkebefektetők szó szerint öntötték a pénzt ezekbe a típusú innovatív, induló vállalkozásokba. Például 2021-ben éves szinten csak Európában 120 milliárd dollár körüli befektetés vándorolt a startup szférába. Majd a gigaüzletek korszakát a szükségszerű enyhülés, a normalizálódás időszaka követte, és most jön a stabilitási fázis – értékelte cikkünk megjelenésekor a piacot az ismert angyalbefektető, Balogh Petya.
A startup inkubációs STRT Holding vezetője arról is beszélt: 2023-ban a stabilitás, és a 2020 előtti szintekre visszatérés jegyében már kevésbé repkedtek az egy-egy kezdő cégre eső 100 millió dolláros startup invesztálások. Ugyanakkor az európai befektetők tavaly még így is több mint 60 milliárd dollárnyi tőkét helyeztek ki mindenekelőtt a mesterséges intelligencia lehetőségeit kiaknázó startupokba. Ezen túl az energia- és a járműipar, valamint a fenntarthatósági kérdések megoldása izgatja jelenleg is a startupperek, továbbá a top európai startup-befektetők fantáziáját. Tehát nincs mit szépíteni: kevés a hazai innovációs költés, akárcsak a hazai felvásárlás.
„Az Nemzeti Innovációs Ügynökség szerepe az olyan kezdeményezések támogatása, amelyek találkozási és együttműködési lehetőséget teremtenek a az ágazat képviselői számára, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A Zero One Hundred Conferences kezdeményezése kiváló alkalmat kínál a magyar startupok és befektetők nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésére, növelve ezáltal a magyar innovációs ökoszisztéma nemzetközi láthatóságát is” – mondta el Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára és a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója a konferencia megnyitóján.
