A szeptemberben elindult új fizetési megoldás, a qvik alapjait a négy évvel ezelőtt Magyarországon bevezetett azonnali fizetési rendszer (AFR) teremtette meg. Az új szolgáltatás magában foglalja
- a QR-kódon (qvik-QR);
- az érintésen (qvik-NFC);
- és fizetési hivatkozáson (qvik-link)
alapuló fizetési megoldásokat, valamint a fizetési kérelmeket (qvik-kérelem) is.
„Ügyfélként nézve a qvik egyik legnagyobb előnye a biztonság. A tranzakciók jóváhagyása egy ismert banki felületen keresztül történik, ahol mindig látom az összeget és a címzettet, és nem szükséges érzékeny banki adatokat megadnom. Könnyedén el is utasíthatom a tranzakciót, ha nem szeretném jóváhagyni.
A qvik használata a legtöbb esetben biztonságosabb, mint a készpénzes vagy kártyás fizetés, mert nem kell az adataimat kiadnom és lehetőség van egy végső ellenőrzésre a fizetés jóváhagyása előtt.
A kereskedő számára pedig olcsóbb és gyorsabb megoldást jelent, továbbá jobb ügyfélélményt is biztosít. Talán a legnagyobb előnye, hogy amennyiben a kereskedő azt szeretné, akkor az összeg azonnal megérkezik – míg a kártyás tranzakcióknál a pénz egy nappal később fut be, itt azonnali elszámolásra van lehetőség” – mondta az új fizetési megoldásról az Economxnak Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság vezetője.
Úgy véli, hogy mindezeken túl
a versenyhelyzet miatt várhatóan a kártyatársaságok (Visa, Mastercard) is tovább csökkenthetik a díjaikat, ami új versenyt indíthat, nemcsak a bankok, hanem a fizetési megoldások között is.
„A verseny vagy jobb szolgáltatásokhoz, vagy csökkenő árakhoz vezethet, ami végső soron a fogyasztónak előnyös” – hangsúlyozta Luspay Miklós.
Mit tud a qvik egy bankkártyás fizetéssel szemben?
Az adott körülmények és elvárások határozzák meg, melyik fizetési mód a legkényelmesebb – mondta kérdésünkre Pjeczka Attila, a Raiffeisen Bank cash management csoportvezetője. A különböző fizetési ökoszisztémák sikerét ugyanis az határozza meg, hogy azok mennyire tudják az ügyfél igényeit és az adott helyzetet kiszolgálni.
Luspay Miklós szerint a különböző fizetési módok előnyei és hátrányai eltérő helyzetekben mutatkoznak meg. Míg egyes esetekben a qvik-kérelem nyújthat nagyobb kontrollt és kényelmet az ügyfél számára, addig egy másik helyzetben a gyorsaság számít. Azonban az egyik legfontosabb kérdés, hogy hol akarok fizetni:
- fizikai tér: a kártyás fizetés egyik legnagyobb előnye az egyszerűség és gyorsaság a fizikai tranzakcióknál, azonban az MNB igazgatója szerint a QR-kód alapú qvik fizetés hasonlóan kényelmes fizetést biztosít;
- online tér: az online fizetéseknél a qvik-kérelem, a qvik-link vagy a qvik-QR használatának erőssége az egyszerűség és a biztonság – nem kell kártyaadatokat megadni és elmenteni, ami csökkenti a csalás vagy az adatokkal való visszaélés kockázatát, a qvik megoldásokkal pedig az eddigieknél is gyorsabban és gördülékenyebben végrehajthatók az internetes vásárlások.
Luspay Miklós ide sorolta még az ügyfélkontrollt is, ugyanis a qvik-kérelem abban kiemelkedő, hogy az ügyfélnek teljes kontrollt biztosít az időzítés felett. Szerinte ez a „sárga csekk-érzet” egyfajta biztonságérzetet és szabadságot ad az ügyfeleknek, amit a csoportos beszedés nem nyújt, hiszen ott a szolgáltató határozza meg a levonás időpontját.
„A kártyás fizetésnek megvan a maga helye és előnye, különösen a gyors tranzakcióknál, de a qvik-kérelem olyan helyzetekben jobbnak bizonyulhat, ahol az ügyfél nagyobb kontrollra, adatbiztonságra és egyszerűségre vágyik. Ez a kettő nem helyettesíti egymást, hanem inkább kiegészítő szerepet játszanak” – fogalmazott a jegybank igazgatója.
Hogyan érinti az új fizetési lehetőség a szolgáltatókat?
A kereskedők felé nyújtott qvik szolgáltatást szeptemberben az elsők között bevezetett Raiffeisen Banknál már 2020-ban olyan digitális kereskedői megoldásokon dolgoztak, amelyek az azonnali fizetési rendszer infrastruktúrájára épültek.
„Szeged önkormányzata létrehozta a Cashless Szeged nevű projektet, amely QR-kódos fizetést tett lehetővé, ehhez csatlakoztunk az AFR-es megoldásunkkal. Például az Etelka nevű ebédbefizetős portálon a szülők már ekkor fizethettek menzai díjakat. Ez volt az első lépés az azonnali fizetési rendszer kereskedelmi alkalmazásában a banki oldalon” – fogalmazott az Economxnak Pjeczka Attila.
A bevezetéskor két nagy kihívással szembesültek.
- Fokozatos piaci elterjedés: 2020-ban még nem volt meg az az MNB-rendeleti elvárás, amely kötelezte volna a bankokat a sémához való csatlakozásra, ezért a rendszer lassan, organikusan épült ki – ahogy egyre több bank csatlakozott, úgy vált egyre vonzóbbá a kereskedők számára is. „Először csak egy-egy bank ügyfelei tudtak fizetni, később viszont elértük a 60-70 százalékos piaci penetrációt. Ez vonatkozott mind a QR-kódos fizetésre, mind a fizetési kérelemre.”
- Költségek kérdése: A kezdetekkor még nem volt egyértelmű, milyen költségek hárulnak a vásárlókra. Azóta ezt a kérdést már törvényileg szabályozták: a lakossági ügyfelek számára minden qvik fizetés ingyenes, és a bankok nem háríthatnak át semmilyen extra költséget ezeknél a tranzakcióknál, így az új fizetési mód versenyképessé vált a bankkártyás fizetéssel szemben.
A bankok mellett a biztosítóknál is hasonló kihívásokkal néztek szembe.
„Bár már 2020-ban figyelemmel kísértük az azonnali fizetési ökoszisztéma alakulását, nem indítottunk saját projektet, mert a banki ügyfélkör lefedettsége még nem volt elegendő. Csak 2023 őszére vált egyértelművé, hogy 2024-től minden banknak kötelező lesz a qvik-kérelmek fogadása” – mondta kérdésünkre Nagyné Simonffy Réka, a Generali Biztosító pénzügyi és számviteli folyamatszervezési területének vezetője.
Ők a Raiffeisen Bank ügyfeleként első körben elindítottak egy pilot projektet, amelyben ezer ügyfélnek küldtek qvik-kérelmeket. „A kísérlet során pozitív meglepetésként ért minket a 16 százalékos azonnali elfogadási arány, ami azt mutatta, hogy az ügyfelek nyitottak az új megoldásra.”
A pilotot követően végeztek egy telefonos kutatást is, hogy megértsék az ügyfeleik tapasztalatait. Ebből az derült ki, hogy azok, akik használták a szolgáltatást, pozitívan nyilatkoztak. Az eredmények alapján 2024 júniusától – azaz a szabályozás életbe lépését követően – a qvik-kérelmeket teljes mértékben beépítették Generali napi működésébe. „2024 nyarára a rendszer már a mindennapjaink részévé vált, és jelentős lépés volt az ügyfélélmény javításában” – tette hozzá Nagyné Simonffy Réka.
Eddig több mint 70 ezer qvik-kérelmet küldtek ki, az elfogadási arány pedig folyamatosan nő, novemberre már meghaladta a 22 százalékot, ami a Generali folyamatszervezési szakembere szerint azt mutatja, hogy az ügyfelek egyre jobban megismerik és megszeretik ezt a fizetési módot.
Miért volt szükség még egy fizetési megoldásra?
A qvik alapja – amint azt már cikkünk elején tisztáztuk – az azonnali fizetési rendszer bevezetése volt. Az AFR létrehozása Pjeczka Attila szerint nem egy „öncélú döntés” volt, hanem több tényező tette indokolttá:
- egyrészt voltak már nemzetközi példák, hazánk előtt már számos ország sikeresen bevezette az azonnali fizetéseket, amely azt bizonyítja, hogy ez nemcsak hasznos, hanem hosszú távon fenntartható és versenyképes megoldás;
- másrészt, az elektronikus fizetési rendszerek (mint a bankkártyás tranzakciók) sérülékenysége miatt elengedhetetlen egy stabil alternatíva, az azonnali fizetés pedig lehetőséget ad arra, hogy a kereskedők folyamatosan bevételhez jussanak, még akkor is, ha az egyik rendszer kiesik. A szakember szerint ez, különösen nagyobb forgalmú kereskedelmi vagy szolgáltatói szektorokban, alapvető jelentőségű;
- emellett csökkenteni lehet vele a készpénzforgalmat, ugyanis a készpénzlogisztika és -kezelés nemzetgazdasági költsége óriási, évi sokmilliárd forintra tehető.
Nagyné Simonffy Réka saját példájuk alapján elmondta, hogy a qvik fizetés révén az ügyfelek díjai 3-4 nappal hamarabb érkeznek be, mint a korábbi rendszerekben, ráadásul költséghatékonyabb, mint más fizetési alternatívák.
A fizetési folyamat továbbá teljesen automatizált és feldolgozható, mivel az ügyfelek nem tudják elrontani az adott átutalás közleményét vagy egyéb adatokat.
Merre tovább qvik fizetés?
Maradtak még kiaknázatlan lehetőségek a qvik fizetésekben. Az idei év egyik nagy dobása lesz, hogy 2025 nyarától lehetővé válik, hogy a fogyasztók szolgáltatókon (például közműcégek, biztosítók) keresztül tudják jelezni bankjuk felé a másodlagos azonosítók regisztrációjára vonatkozó igényüket.
Maga a regisztráció továbbra is a banknál, a biztonságos banki felületeken történik majd, ugyanakkor ezzel az új lehetőséggel várhatóan megnő majd a beregisztrált másodlagos azonosítók száma. Az érintett kereskedők, közműcégek, biztosítók számára ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy már nem lesz szükséges az ügyfelek számlaszámát elkérni és tárolni, hanem a qvik-kérelmek küldéséhez használhatóak lesznek az ügyfélregisztráció során jellemzően egyébként is megadott e-mail címek vagy telefonszámok.
Ezzel egy qvik-kérelem azonnal elindítható, amit a felhasználó könnyen ki is fizethet. Ez egy új perspektíva, amit érdemes felfedezni, és ha minél több ügyfél számára válik elérhetővé válik, akkor igazán nagy lehetőséget kínál
– fogalmazott Pjeczka Attila.
A Raiffeisen Bank cash management csoportvezetője szerint ez nemcsak a fizetési folyamatok egyszerűsítését, hanem a digitális fizetések széleskörű elterjedését is elősegíti majd. „Az ügyfélélmény, a költséghatékonyság és a biztonság növelése révén ezek az újítások alapvetően formálhatják át a szolgáltatók és az ügyfelek közötti interakciókat. Ez egy olyan irány, amely nemcsak az azonnali fizetési rendszerek, hanem a teljes pénzügyi ökoszisztéma szempontjából kulcsfontosságú lehet” – vetítette előre a szakember.
