Bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések mégis csak azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, mivel
SOKAKHOZ NEM JUT EL AZ INFORMÁCIÓ A FELAJÁNLÁS LEHETŐSÉGÉRŐL.
Október elején a civilek számára szervezett hagyományos MFA 1 százalék évadértékelő workshopon mutatták be a Magyar Fundraising Akadémia és a Human Dialog által, a Marketing Resolution kutatócég szakmai közreműködésével készített reprezentatív kutatást, amely arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a felajánlási hajlandóságot, és hogyan választanak civil szervezetet az adományozók.
Dömötör Károly, a szervezet operatív vezetője a NAV adataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy
A JOGOSULTAKNAK JÓVAL KEVESEBB MINT A FELE, 37 SZÁZALÉKA ÉLT IDÉN A LEHETŐSÉGGEL, HOGY FELAJÁNLJA SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA EGY SZÁZALÉKÁT.
Kevés nyomot hagynak a civil hirdetések
A 2017 óta működő eSZJA rendszer nagymértékben megkönnyítette az adóbevallások benyújtását, ami azt eredményezte, hogy mostanra szinte minden adózó ezen a felületen hagyja jóvá a dokumentumot.
Már ha kíváncsiak rá, hiszen az adózóknak jóformán nincs semmi tennivalójuk az adóbevallással, ami viszont azt is jelenti, hogy sokan nem foglalkoznak az egy százalék felajánlásával sem.
– hívta fel a figyelmet Dömötör Károly, hozzátéve: az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogy valaki felajánlja-e az egy százalékot, a civil szervezetek által nyújtott információ, de a kutatásuk szerint a civil szervezetek hirdetései, kampányai nincsenek kellően erős hatással az adózók döntéseire.
AZ EGY SZÁZALÉK FELAJÁNLÁSÁT ELUTASÍTÓ EMBEREK TÖBBSÉGE NEM TUDJA FELIDÉZNI A CIVIL SZERVEZETEK HIRDETÉSÉT, ESETLEGES REKLÁMFILMJÉT.
Csak minden ötödik megkérdezett tudott visszaemlékezni egy civil szervezet hirdetésére az adóbevallási időszak alatt. A hozzájuk eljutott kommunikáció a felajánlásokat befolyásoló tényezők listáján az utolsó előtti helyen áll. A NAV tájékoztató levelei és online felületei sem tudják jelentősen növelni a felajánlások számát, a felajánlók mindössze öt százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adóhatóság e-mail emlékeztetője hatására cselekedett.
Az iskolázottabbak adakozóbbak
A kutatás arra is rámutat, hogy a felajánlók túlnyomó többsége magasabb iskolai végzettségű, és főként Budapesten, illetve annak agglomerációjában él. Ezzel szemben a felajánlást elutasítók körében jellemzően kistelepüléseken élők, alacsony iskolai végzettségűek és fizikai munkások találhatók.
Az átlátható működés, az érintettség érzése és a személyes kapcsolat mind olyan tényezők, amelyek növelik a felajánlási hajlandóságot
– fogalmazott Dömötör Károly, aki arról is beszélt, hogy a kutatási eredmények alapján
AZ EMBEREK SZERETNÉNEK TÖBB INFORMÁCIÓT KAPNI ARRÓL, MIRE FORDÍTJÁK A CIVILEK A FELAJÁNLOTT ÖSSZEGEKET.
Több mint 60 százalék kifejezetten szeretné tudni, hogy a támogatott szervezet hogyan használja fel a pénzt, illetve milyen terveik vannak a jövőre nézve, és a kedvezményezett civil szervezet kiválasztásánál kiemelkedően fontos a hűség, hiszen a támogatók jelentős része évről évre ugyanazt a szervezetet választja.
A FELAJÁNLÓK TÖBBSÉGE – HASONLÓAN A KORÁBBI ÉVEKHEZ – MOST IS ELSŐSORBAN A GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI ALAPÍTVÁNYOKAT ÉS AZ ÁLLATMENHELYEKET RÉSZESÍTETTE ELŐNYBEN.
Egy százalék nem kevés
Sokan még mindig azt hiszik, hogy az ő egy százalékuk jelentéktelen összeg, pedig idén fejenként átlagosan már tízezer forintot ér egy felajánlás, ami éves szinten több millió forintot is jelenthet egy-egy szervezet számára.
A NAV HIVATALOS ADATAI SZERINT 2024-BEN CSAKNEM 17 MILLIÁRD 300 MILLIÓ FORINT FOLYT BE A FELAJÁNLÁSOKBÓL, ÖSSZESEN 29.933 CIVILSZERVEZET SZÁMÁRA.
A reprezentatív kutatás szerint 52 százalék azoknak az aránya, akik támogatnák, hogy 1 százaléknál magasabb összeget is fel lehessen ajánlani a civil szerveztek részére, 39 százalék pedig – ha lenne rá lehetőség – akár több szervezetet is támogatna.
