Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„Az infláció ügyében tettünk egy nagy lépést előre, az alacsony infláció irányába, de nem dőlhetünk még hátra, nem szabad korai sikert hirdetni az infláció fölött”
– fogalmazott Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle által szervezett sajtóeseményen, melyen a frissen megjelent szemléből A hazai monetáris politika közelmúltja és a jövő jegybanki kihívásai című szakmai cikket járták körbe.
Virág Barnabás előadásában elmondta: nagyon sok országban azt látják, hogy a szolgáltató szektorokban magas infláció alakult ki – főleg a fejlett országokban.
Az elmúlt években az iparcikkek ára növekedett gyorsabban az ellátási láncok töredezése miatt – a Covid-járvány majd az ukrajnai háború következtében –, mostanra azonban a fiatalabb generációknak köszönhetően megváltozott a trend: növekedett a szolgáltatások iránti kereslet, inkább erre költenek az emberek.
A jegybank alelnöke szerint nem is a relatív árak emelkednek: sokkal inkább a munkaerőpiac hatása ez, ami a főleg a régiónkat érintő béremelkedések miatt alakult ki. „Megváltozott az infláció szerkezete” – tette hozzá.
Mit vár most a jegybank?
A hazai infláció az év második felében is a toleranciasáv felső széle – 4 százalék – körül, de azon belül alakulhat. Virág Barnabás reagált azokra az elemzői prognózisokra is, amelyek 5 százalék feletti inflációt várnak az év végére: szerinte az, hogy ez bekövetkezzen, számításaik szerint „2,5-szeres átárazódásoknak kellene bekövetkeznie”, amire azért nagyon kevés esélyt lát. Viszont az valóban figyelmeztető jel, hogy a maginfláció emelkedik, aminek a legfontosabb oka, hogy néhány szektor esetében erős az átárazódás.
A régiós országokban a béremelkedések nagyobb áremelkedéseket okoznak
– mondta az alelnök, aki szerint a dezinfláció majd 2025 első negyedévében térhet vissza.
Az MNB célja, hogy a 3 százalékos inflációs célt „fenntartható módon” érje el, ehhez fegyelmezett, szigorú monetáris politikára van szükség Virág Barnabás szerint.
A fenntarthatóság ebben az esetben azt jelenti, hogy az infláció sem a fogyasztási-, megtakarítási döntéseket, sem a beruházási döntéseket nem befolyásolja.
„Tovább kell gyűrni az inflációt lefelé, hogy ez az állapot mielőbb bekövetkezhessen, de még nem tartunk itt” – közölte a jegybank alelnöke.
Mi alapján döntenek a kamatokról?
A monetáris tanács hónapról hónapra dönt az alapkamatról, a döntési tér pedig a kamattartás vagy a kis mértékű csökkenés között dől el. Elmondta azt is, hogy kiemelt figyelemmel kísérik:
- az inflációs kilátások alakulását;
- a pénzügyi piacok stabilitását;
- az ország kockázati megítélését;
- hazánk régióhoz viszonyított relatív helyzetét.
„Az MNB azt a kamatpályát szeretné elérni, amely biztosítja az árstabilitást, és a pénzügyi piaci stabilitást” – szögezte le Virág Barnabás.
Csak óvatosan a kedvező adatokkal
Virág Barnabás szerint nem szabad túlreagálni a beérkező adatokat: egy-egy kedvezőbb adat ugyanis nem változtatja meg a várható kamatpályát.
A piaci elemzők jelenleg két-három 25 bázispontos kamatcsökkentést várnak az év második felében, eltérő lefutással, ez pedig az MNB alelnöke szerint reálisnak tekinthető forgatókönyv a jelenlegi ismereteink alapján.
Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a másfél-két éves időtávlatban a kamatvárakozásoknak az elmúlt hetekben bekövetkezett csökkenése – a jelenlegi ismereteink szerint – túlzóak lehetnek.
A vártnál jobb júniusi inflációs adat és az elmúlt hetekben javuló globális kockázati hangulat „nem változtat a monetáris politika helyzetértékelésén”, Virág Barnabás szerint viszont lehetővé teheti a már fentebb említett kamatcsökkentések korábbi végrehajtását.
Az MNB nem reagál túl egy-egy beérkező kedvező adatot, sem a hazai infláció, sem a globális kockázatvállalási hajlandóság tekintetében
– szögezte le a jegybank alelnöke.
Virág Barnabás szerint a trendszerű folyamatokat kell a gazdaságban vizsgálni: az elmúlt időszakban nagy tanulság volt, hogy az adatok időről időre nagy volatilitást tudnak mutatni.
„A trendszerű elmozdulások számítanak, a monetáris tanács is mindig ezeket mérlegeli” – fogalmazott az alelnök.
Tíz éve még minden más volt
A jelenlegi időszakról Virág Barnabás elmondta, hogy a 2020-as évek a nagy átmenetek korszaka. „Ha 10 évet visszaugrunk az időben, a jegybankárok közötti beszélgetéseket a nyugalom jellemezte: 2014-ben túl voltunk már a pénzügyi válságon, jöhetett egy hosszabb felívelés szakasza. Ez most nagyon távolinak tűnik, főleg ha azt nézzük, hogy néz ki a világ 2020 eleje óta: volt egy koronavírus-járvány, egy azt követő helyreállási periódus, majd az ukrajnai háború, és az egész világon végigsöprő energiaár-emelkedés. Korábban erre azt mondtuk, hogy ilyen 100 évente egyszer van” – mondta az MNB alelnöke.
Az elmúlt három és fél évre a nagy mozgások voltak jellemzőek, ezek határozták meg a jegybanki munkát. A járványhelyzet kihívásaira világszerte a legtöbb jegybank jelentős mérlegbővítéssel válaszolt: jelenleg a globális likviditás nagysága magasabb, mint a 2020-as év előtt volt, és jelentős likviditásbővítés volt Magyarországon is.
A reálgazdaságban egészen gyors visszapattanást láthattunk a koronavírus-járvány után – az Egyesült Államokban volt talán a leggyorsabb. A GDP szintje 2021 végére, 2022 elejére pedig visszaállt a korábbi évek szintjére, sőt, a trendet is megközelítette.
Ebben Virág Barnabás szerint Magyarország is élen járt: hat negyedév alatt „értük utol” magunkat. Ugyanakkor
a GDP szintje elmarad a Covid-válság előtt látott trendtől: azt a növekedési pályát nem sikerült sem az USA-nak, sem az eurózónának elérnie, bár sokkal közelebb vannak hozzá, mint a V4-es országok, ahol jelentősebb a lemaradás.
2021 áprilisában lódult meg az infláció a világban. A közép-kelet-európai régióban 22 hónap emelkedést követően 17,9 százalékon tetőzött a pénzromlás átlagos mértéke, ezzel szemben a fejlett országokban ez csak 18 hónapot vett igénybe, és jóval kisebb, 8,2 százalékos átlagos inflációs csúcsot eredményezett.
„A jegybankok határozottan léptek fel az emelkedő inflációval szemben” – közölte Virág Barnabás, aki szerint ez jelentősen hozzájárult a dezinflációs hatásokhoz. Azóta is pozitív reálkamatok világát éljük, amelyhez szerinte hozzá kell szoknunk.
