A kazah kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az állategészségügy javítása és az állattenyésztés kibocsátásának növelése érdekében. Ennek köszönhetően az UBM számításai szerint:
- az ország baromfiiparának takarmányigénye a mostani másfélszeresére, körülbelül évi 2,6 millió tonnára;
- sertésiparának takarmányszükséglete csaknem harmadával, évi 577 ezer tonnára;
- míg szarvasmarha ágazatának takarmány-felhasználása majd kétharmadával, évi 3,1 millió tonnára bővülhet 2029-re.
Így összességében az ipari takarmányigény Kazahsztánban várhatóan a jelenlegi – hazánkéval nagyjából megegyező, évi 4 millió tonnás – szint több mint másfélszeresére, hozzávetőlegesen évi 6,3 millió tonnára növekedhet öt éven belül.
Kazahsztánba megy a magyar takarmány
Horváth Péter, az UBM Csoport vezérigazgatója úgy véli, az intenzív állattenyésztés elterjedésének köszönhetően mára Magyarország is a fejlett nyugat-európai országok technológiai szintjén áll az állattenyésztés és a takarmánygyártás területén.
A várhatóan mintegy 20 milliárd forintos beruházással szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a cégcsoportunk kutatás-fejlesztési tevékenységére épülő kiemelkedő ágazati know-how-ját, valamint a legfejlettebb technológiát elterjesszük Kazahsztánban is, elősegítve ezzel a térség állattenyésztésének és egész mezőgazdaságának további fejlődését
– fogalmazott a szakember. Fontos tudni, hogy Kazahsztán és Magyarország között 1996 óta van érvényben egy kölcsönös beruházásvédelmi megállapodás, és a két ország épp tíz éve kötött stratégiai partnerségi megállapodást a befektetési együttműködésük erősítése érdekében.
Ezeknek is köszönhetően a kazah nemzeti bank statisztikája szerint a magyar cégek 2005 óta 320 millió dollárt fektettek be Kazahsztánban.
A beruházást a tervek szerint az UBM saját tőkéből, magyar és kazah állami források, továbbá kockázati tőke bevonásával finanszírozza, és kazah leányvállalatokon keresztül hajtja majd végre.
