BUX 138451.84 0,6 %
OTP 44450 1,07 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A készpénz a gazdaság szent tehene: érdekeket sért a kiiktatása

A készpénz továbbra is nagy népszerűségnek örvend Magyarországon, azonban az elmúlt években egyre többször hallhattunk a készpénzmentes gazdaság elképzeléséről, amellyel arra biztatják az embereket, hogy inkább fektessék be a megtakarításaikat.

2024. február 27. kedd, 19:52

Fotó: Economx / Horváth Balázs
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A készpénz továbbra is nagy népszerűségnek örvend Magyarországon, a háztartások többségének elsősorban még mindig a bankbetét és a készpénz jelenti a megtakarítást. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszú távú adatai szerint a vagyonunk egy stabil hányadát ennek megfelelően továbbra is készpénzben tartjuk.

A money.hu körképe szerint emögött az egyik praktikus ok a likviditás lehet, hiszen amennyiben kötvényben, befektetési jegyben vagy más értékpapírban tartjuk a vagyonunkat, a pénzünkhöz nem tudunk azonnal hozzáférni. A befektetési eszköz visszaváltása pedig egyrészt időbe telhet, másrészt plusz költségekkel is járhat.

Egy másik lehetséges ok a biztonságtudat, a készpénz ugyanis fizikailag birtokolt fizetőeszközként úgy él a köztudatban, hogy azt nem vehetik el egy bankbetéttel vagy befektetési eszközzel szemben.

A koronavírus magyarországi megjelenésének hetében Magyarországon 250 milliárd forint készpénzt vettek fel, ami a készpénzállomány 6,2 százalékos emelkedését jelentette. A járvány lecsengésével pedig a készpénz utáni kereslet is csökkent.

Felmerülhet érvként a készpénz mellett, hogy a bankolás nem olcsó mulatság, hiszen plusz költségekkel járhat a bankszámla nyitása és fenntartása, a bankkártya éves díja, a számlavezetési díj és a tranzakciós díjak. Egy átlagos számlatulajdonos kiadásai bankszámlatípustól függetlenül akár évi 3 és 30 ezer forint között is mozoghatnak, azonban a betéti kamatok jellemzően pótolják a banki költségek okozta veszteségeket.

A készpénzes megtakarításoknak komoly hátránya, hogy magasabb infláció esetén jelentősen romlik a reálértéke. Nemzetgazdasági szinten pedig még az inflációt is ronthatja, ha a megtakarítások nagyobb részét készpénzben tartják az emberek, mivel a központi bankok monetáris politikai eszközöket használnak az infláció kezelésére, a gazdasági növekedés szabályozására és a pénzügyi rendszer stabilizálására. Ha pedig a lakosság nagy része csak készpénzzel rendelkezik, a monetáris politika kevésbé hatékony, hiszen ezek a pénzek nem kamatoznak.

Mindemellett a bankrendszeren kívül tartott készpénz nem áll a pénzintézetek rendelkezésére hitelezésre vagy befektetésre, így ha a megtakarítások jelentős részét készpénzben tartják, az korlátozza a termelő beruházásokhoz rendelkezésre álló tőke mennyiségét, ami akadályozza a gazdasági fejlődést és a munkahelyteremtést.

Az elmúlt években többek között emiatt olvashattunk sokat arról, hogy az állami és pénzügyi vezetők arra biztatják az embereket, készpénz használata helyett inkább fektessék be a megtakarításaikat.

Az MNB adatai szerint Magyarországon a forgalomban lévő készpénz állománya a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 8 százalékát teszi ki, tehát komoly gazdasági növekedést jelentene, ha ez valamilyen módon bekerülne a gazdasági pénzforgalomba.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet