Lantos Csaba az az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményben részes felek 28. konferenciáján hozzátette: a magyar példa azt is jól mutatja, hogy lehetséges folyamatos gazdasági növekedés mellett jelentősen csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez viszonyítva már 37 százalékkal mérsékelte hazánk. A hatályos vállalás szerint ezt a mutatót 2030-ra 40 százalékra tervezte növelni Magyarország.
A belátható közelségbe került célszámot a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 50 százalékra javasolja emelni. Az új vállalás szerint tehát Magyarország a következő évtized elejére megfelezheti károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzését nemcsak energetikai-klímapolitikai, hanem általános gazdaságfejlesztési és versenyképességi szempontból is középpontba helyezi a kormány. A saját célú előállítás és későbbi felhasználás támogatása hozzájárul a megújulók – adottságainkra tekintettel elsősorban a napenergia - további térnyeréséhez.
MAGYARORSZÁG AZ ELŐREJELZÉSEK SZERINT MÁR 2026-RA ELÉRHETI A 2030-IG ELVÁRT 21 SZÁZALÉKOS MEGÚJULÓ RÉSZARÁNYT A VÉGSŐENERGIA-FELHASZNÁLÁSBAN.
A NEKT aktualizált, uniós jóváhagyásra váró változata ezért ezt a célszámot is nagymértékben, 29 százalékra növelheti.
Magyarország határozott és eredményes intézkedéseket tesz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a káros hatások mérséklése érdekében. A sikeres fellépés azonban kizárólag nemzetközi együttműködésben képzelhető el. A követelmények folyamatos szigorításának csak akkor lehet értelme, ha mindenki képes megfelelő ütemben teljesíteni az eddigi vállalásokat
– hangsúlyozta Lantos Csaba, hozzátéve, hogy a Világgazdasági Fórum Energiaátmenet Indexe az igen előkelő 18. helyre rangsorolta Magyarországot, 2014 óta több mint harminc helyezéssel léptünk előre a listán.
(MTI)
