BUX 138901.29 0,12 %
OTP 44990 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A szülők több mint fele érzékeli a tanárhiányt

A válaszadók több mint fele szerint a gyerekének órái maradnak el azért, mert nincs elég szaktanár, ez derül ki a Publicus Intézet friss reprezentatív kutatásából.

2023. október 16. hétfő, 15:10

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Publicus Intézet tanárhiányt firtató reprezentatív felmérése szerint a szülők 56 százaléka szerint rosszabb lett a helyzet, 37 százalék szerint nem változott, 4 százalék szerint jobb lett a helyzet az iskolákban – írja a Népszava.

Miközben a kormány tagadja az országos szintű pedagógushiányt, a Publicus Intézet friss közvélemény-kutatásából kiderült, hogy azoknak a többsége (54 százaléka), akiknek van iskoláskorú, állami oktatási intézménybe járó gyerekük, úgy vélik, érzékelhető tanárhiány van az intézményekben.

Ezzel szemben a megkérdezettek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs pedagógushiány abban az intézményben, ahova a gyermeke jár, további 8 százalék pedig vagy nem válaszolt, vagy nem tudja.

A megkérdezettek többsége, 51 százaléka igennel felelt arra a kérdésre is, előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el a szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya 37 százalék.

A felmérésében a megkérdezettek 47 százaléka jelezte, tud arról, hogy nyugdíjas pedagógusok is tanítanak abban az iskolában, ahova a gyermekük jár. A nemmel válaszolók aránya 20 százalék, 33 százaléknyian pedig vagy nem tudják, vagy nem akarták elmondani.

Nekiment az ÉVOSZ a szakképzés átalakításának
Az építőiparra most egyébként is rossz idők járnak, fogalmazott egy konferencián Tóth Istvánné, az ÉVOSZ alelnöke. A szakmai szervezet szerint az új szakképzési rendszert a kormány 20 nagy cégre találta ki, ez pedig a 134 ezer kisebb építési vállalkozás számára jelentős hátrányt jelent.
Koncsek Rita
Koncsek Rita
Újságíró
Több mint harminc éve dolgozik a médiában. Pályafutását a Nap-TV-nél kezdte, majd 14 éven át a közszolgálati televízióban, a Szabadság téren dolgozott, ahol segédszerkesztőként, szerkesztőként és a Híradó riportereként is tájékoztatta a napi eseményekről a nézőket. Gyermeke születése után az online médiában és a nyomtatott sajtóban jelentek meg cikkei. A 2000-es évek elején részt vett a hirado.hu elindításában, majd gazdasági újságíróként dolgozott a Figyelő, az Origo és a Világgazdaság szerkesztőségeiben is. Pályája során konferenciákon is rendszeresen vezetett kerekasztal-beszélgetéseket. Munkájában kiemelten fontosnak tartja a hiteles, pontos és közérthető tájékoztatást. Jelenleg elsősorban egészségügyi és oktatási témákkal foglalkozik.

Ez is érdekelhet