Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Áremelkedést vár az alapanyagpiacon Molnár László, a GKI vezérigazgatója. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) már korábban
döntött a termeléscsökkenésről, ami az olajár emelkedését célozza, ez pedig a
kínálatot szűkítheti. Ráadásul az orosz kőolaj jórésze ki sem jut a piacra a
kereskedelmi korlátozások miatt. Így amíg Amerikában a termelők a hiteleik
fizetésére fókuszálnak, addig a nemzetközi – főként a kínai – kereslet nőhet –
írja a Népszava.
A GKI vezetője szerint nem lenne meglepő, ha ezek után év végére 100 dollár körüli lenne a Brent olaj ára.
A hazai kúttarifák kilátásai sem jobbak: a következő
hónapokban a dollár erősödését várják, és bár a forint most viszonylag erős,
nem várható, hogy ennél tovább fog javulni. Ez ugyan segíti az infláció elleni
küzdelmet, de megerősödhet a fizetőeszköz gyengítése utáni nyomás – ezt alátámasztja
az is, hogy a 2024. évi költségvetésben gyengébb forinttal kalkulál a kormány.
Enyhülhet a drágulás üteme
A magyar kormány nemrég szén-dioxid-kvóta-adót vetett ki a
légszennyező cégekre, melyet visszamenőleg kell az érintetteknek fizetniük. Ez
érzékenyen érinti a Molt, becsléseik szerint a százhalombattai finomítónak ez
húszmilliárdos többletkiadást jelent, miközben a hazai piac négyötödét látja
el. Molnár László arra számít, hogy a Mol ezt a többletet is az üzemanyagárakra
fogja hárítani.
A drágulás üteme a következő napokban enyhülhet, mivel a
Brent ára nemrég átlépte a 80 dolláros lélektani határt. Grád Ottó, a nagy
hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára nem
számít arra, hogy az olaj ára kilépne ebből a sávból.
Ez a magyar valutára fordítva azt jelenti, hogy 600 forint felett is lehet az év végéig a kutak ára, ugyanakkor a 620 forintot várhatóan nem lépi át.
Hogy jövőre hogyan alakulnak
az árak, azt nagyban befolyásolja, hogy januártól 41 forinttal emelkedik
a jövedéki adó.
Adók nélkül élen járunk Európában
Az Európai Bizottság heti árösszesítése alapján az itthoni,
adók nélkül benzin- és gázolajárak a harmadik legmagasabbak az unióban. A benzin csak a hollandoknál és a dánoknál drágább, a gázolajat a svédeknél és a
finneknél lehet magasabb áron beszerezni. Grád Ottó szerint a többi unis
tagállamhoz képest jóval több rejtett adó hat rá az üzemanyagárakra, mint az
árbevétel-arányos kiskereskedelmi adó, a Robin Hood adó, a kiugró céges
rezsiköltségek és az energiahatékonyság megsarcolása. A tényleges bruttó hazai
kútárak a középmezőnybe tartoznak a térségben.
Molnár László, a MASZ főtitkára szerint az adók nagyrészét a
piaci szereplők a fogyasztókra hárítják, mivel a jelenlegi piaci helyzetben nem
lehet a bevételt csökkenteni. A szakértő szerint a magas hazai nettó üzemanyagárak mögött a szerény finomítói versenyhelyzet áll, az aránytalanul
magas állami terhelés miatt pedig magas a kis- és nagykereskedelmi árrés.
