BUX 139226.34 -0,19 %
OTP 45000 0,18 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Év közben emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum?

Az infláció miatt sokak szerint indokolt lenne a legkisebb bérek emelése, hogy ne veszítsenek reálértékükből. Most megkezdődtek az erről szóló tárgyalások. Ezeknek az évközi emelésére Magyarországon még sosem volt példa. Mutatjuk, mire lehet számítani.

2023. június 19. hétfő, 18:03

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A 2023-as minimálbér- és bérminimumemelésről szóló megállapodásban azt írták, hogy ha az infláció a tervezettnél magasabb lesz, akkor félévkor ismét egyeztetnek egy lehetséges béremelésről. Most pedig emiatt hívhatták össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) a Pénzcentrum információi szerint.

A megállapodásban az inflációs prognózis 15 és 18 százalék közötti áremelkedéssel számolt, azonban a januári 35,7 százalékról mindössze 21,5-re tudott csökkeni közel fél év alatt.

  • A minimálbér egyébként januártól 16 százalékkal emelkedett (bruttó 232 000 forintra),
  • a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal (bruttó 296 400 forintra).

A munkavállalói érdekképviseletek kéréseiről és a munkáltatók álláspontjáról egyelőre nincsenek információk. Amennyiben megtudunk részleteket ezzel kapcsolatban, frissítjük cikkünket.

Az évközi béremelés ötlete már májusban felmerült, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter még azt nyilatkozta, hogy nincs előirányzat a minimálbér emelésére, azonban amennyiben a munkáltatók és a munkavállalók közös megegyezésre jutnak, a kormány támogatja mindkét bértípus emelését.

A legkisebb bérek évközi emelésére egyébként most először kerülhet sor Magyarországon.

Nagyon messze vagyunk a kétezer eurós német minimálbértől

Az Eurostat legfrissebb elemzésében három csoportba rendezte a tagállamokat a náluk előírt törvényi minimum bérek alapján.

Az elsőbe azok az országok (Luxemburg, Németország, Belgium, Hollandia, Írország és Franciaország) kerültek, ahol 1 500 eurónál magasabb a havi minimálbér.

A második kategóriába az 1 000 és 1 500 euró közötti minimálbért fizető tagok szűk köre (Szlovénia és Spanyolország) esett.

A harmadikba pedig azok az államok kerültek, amelyek 1 000 euró alatti minimálébért fizettek. Az uniós tagállamok szűk többsége (Ciprus, Portugália, Málta, Litvánia, Görögország, Lengyelország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lettország, Románia, Magyarország és Bulgária) ide került.

A 2013 és 2023 között eltelt 10 évben a legnagyobb mértékben a román minimálbér növekedett (14,4 százalék), ezt a litván (11,2 százalék) és a bolgár (9,7 százalék) követte, a legalacsonyabb pozitív elmozdulást pedig Málta (1,7 százalék), Franciaország (1,8 százalék) és Görögország (2 százalék) produkálta.

A jelenlegi magyar minimálbér az eurostat adatai szerint 578,74 euró,

míg a szomszédos tagállamokban ez így néz ki:

  • Szlovákia: 700 euró
  • Románia: 606,12 euró
  • Horvátország: 700 euró
  • Szlovénia: 1203,36 euró

Mivel Ausztriában nincs minimálbér, ezért az Eurostat nem is szerepelteti az osztrák számokat. A Numbeo adatai szerint ugyanakkor egy bécsi munkavállaló 2 906 euró nettó átlagbérrrel kénytelen beérni. A nyugati szomszédunknál tehát a fizetéseket leginkább a német jövedelmekkel lehetne összevetni.

A magyar minimálbérnél csak a bolgár alacsonyabb az unióban – derül ki ugyanebből az elemzésből, azaz 399 euró volt idén januárban.

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet