Nem jelöl ki parlagfű ügyekért felelős kormánybiztost Nagy István agrárminiszter, mivel a jelenlegi szabályok világosan meghatározzák, hogy a parlagfüves feladatok szakmai irányítója az Agrárminisztérium, a feladatok ellátásáért, operatív irányítóként a főispánok felelnek - ezt válaszolta az agrárminiszter a parlament honlapján egy írásban feltett kérdésre.
Pedig Magyarországon egyre súlyosabb a pollenhelyzet, becslések szerint már 2-2,5 millióan küzdenek allergiás tünetekkel.
Tavaly Magyarország teljes kül-és belterületén összesen 73,8 millió forint
bírságot szabott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
az elhanyagoltan hagyott parlagfüves területek miatt - válaszolta a
hatóság a Napi.hu kérdéseire. Ugyanakkor évről évre csökken a kiszabott bírságok összege: 2019-ben még 136 millió forintra bírságolták azokat, akik saját földjükön vagy kertjükben nem nyírták le vagy irtották ki gyomnövényt.
Külterületen
2022-ben 1394 esetben bírságoltak a megyei
kormányhivatalok, a belterületen pedig 57 esetben született határozat.
A legmagasabb büntetési tétel 1,5 millió forint volt, ezt egy elhanyagolt külterület miatt rótták ki. Belterületen 50 ezer forint volt a csúcsbírság, a legalacsonyabb büntetési tételek pedig kül- és belterületen is 15 ezer forintra rúgtak.
Magyarországon
a jogszabályok szerint 15 ezer forint és 5 millió forint
közötti növényvédelmi bírság róható ki a parlagfűvel fertőzött terület
miatt.
A hatóság azt válaszolta lapunknak: a büntetési tételek idén sem változnak.
Kiemelték: a növényvédelmi bírság mértékét elsősorban a
parlagfűvel fertőzött terület elhelyezkedése, mérete, valamint annak
átlagos borítottsága határozza meg.
Ha a károsító
gyommal borított terület átlaga nem haladja meg 10 százalékot, az
irányadó bírságtétel legalacsonyabb összege szabható ki, írta
válaszaiban a Nébih. Ha pedig a parlagfűvel borított terület átlaga
meghaladja az 50 százalékot, akkor az irányadó bírságtétel legmagasabb
összegét kell alkalmazni.
A csúcsbírságok:
- 2019-ben 1,1 millió forint
- 2020-ban 2 millió forint
- 2021-ben 1 millió forint
- 2022-ben 1,5 millió forint
Az
elmúlt években indult el a lakossági bejelentések automatizálása
is. Tavaly a Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül összesen 2081
esetben érkezett közérdekű bejelentés, 1418 db belterületre, míg 663
külterületre esett.
A hatóságok a parlagfüves területek
felderítésére drónt nem használnak - válaszolták. Ugyanakkor
2022-ben is volt az ország teljes területét kis repülős
parlagfű felderítés, emellett több tízezer hektárnyi mezőgazdasági
terület ellenőrzésére is megvalósult földi bejárások alkalmával.
Évről évre emelkedik az allergiások száma
A pollenallergiát úgynevezett civilizációs betegségnek, a 19. században még alig fordult elő, de a 20. század elején is csak a lakosság egy százaléka szenvedett tőle.
Nem jó hír, de az allergiások száma évről évre 2–3 százalékkal emelkedik.
Egy tanulmány adatai szerint a fiúknál nagyobb eséllyel fordul elő parlagfűpollen-allergia, mint lányoknál. Az allergiás betegségek a felnőtt lakosság 10-30 százalékát, a gyermekpopuláció 40 százalékát érintik világszerte. Az allergiás betegségek közül a légúti allergiás megbetegedések a leggyakoribbak. Hazánkban a parlagfű pollenje a legjelentősebb aeroallergén, az általa okozott szénanátha néhány évtized alatt népbetegség lett.
Évente 40-50 milliárd forintot költ a lakosság allergiagyógyszerekre, az orvosi ellátás is legalább ennyibe kerül – mondta korábban Kelen Andrásné, a ParlagfűPollen No Egyesület (PPNE) elnöke.
A parlagfű szinte az összes kontinensen megvetette a lábát, és ezzel egyre nagyobb ökológiai és közegészségügyi problémát okoz. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) a világ első 100 invazív, kártékony és veszélyes növények közé sorolta.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ információs rendszere szerint jelenleg a pázsitfűfélék pollenszezonja tart. A parlagfű tömeges pollenszórása Magyarországon jellemzően július végén kezdődik, bár esetenként már júniusban is lehet virágzó példányokat találni.
