Nem fest túl optimista képet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évről készült összeállítása, amely a hazai lakosság egészségi állapotát és demográfiai mutatóit is vizsgálta.
A 2022-es évről készült kiadványban az egészségügyi adatok közzététele egyébként egyéves lemaradásban van, és 2021-es
számokkal szolgál csak a statisztikai hivatal.
270 százalék feletti betegszám emelkedés
A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:
- 4007 magasvérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
- daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
- a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott tízezer lakosra.
2021-ben
a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert
kezeltek magasvérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás
szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.
Húsz év alatt a
leggyakoribb betegségek előfordulása jelentősen emelkedett – írja a KSH elemzése.
Íme a top négy betegszám emelkedés:
- legnagyobb
mértékben az asztmások száma nőtt, 272 százalékkal; - a rosszindulatú daganatos betegek száma 158
százalékkal lett magasabb; - a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
- és a
diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.
Egyre öregszik a társadalom
Mint írják, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren
haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156
ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt.
A szülőképes korú nők száma csökkent, a KSH szerint a gyermekvállalási kedv jelentősen emelkedett az utóbbi években, de 2022-ben ez a tendencia is megtorpant. Ugyanakkor az elmúlt 25 évet tekintve így is magasnak számított a termékenységi
arányszám , ami1,52 volt, de például 2022-ben már egy szülőképes korú nőre csupán 1,3 gyermek jutott.
A népesség – a cenzusokat tekintve –
1980 óta folyamatosan csökken, a legutóbbi népszámláláskor 2022 októberében 9,6 millió fő élt Magyarországon.
A 2011-es népszámlálás óta
333 ezer fővel csökkent a lélekszám. A népszámlálásról itt írtunk részletesebben,
és a KSH februárban publikált adataiból kiderült, hogy annak ellenére
csökkent a lakosságszám, hogy betelepülés is zajlott, főleg a szomszéd
országokból. A népességszám csökkenése a természetes fogyás
következménye, ugyanis a két népszámlálás között 464 ezerrel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak.
2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és
Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4
százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.
A leginkább 13 százalékkal Békés
megye lélekszáma csökkent, jórészt a rendkívül nagy mértékű természetes
fogyás következtében. A halálozások száma az ország többi térségében
is meghaladta a születésekét, az ebből adódó népességcsökkenés
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében volt a legkisebb.
A népességváltozás másik tényezője, hogy a vándorlási folyamatok révén leginkább Pest megye népessége nőtt, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.
Rosszul néz ki a praxisok száma
Mint írják: 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az
orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015
óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re
nőtt. A 4473 háziorvos betegforgalma közel 63 millió, az 1334 házi
gyermekorvosé több mint 10,5 millió eset volt.
Nagy a baj az alapellátásban, erre hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara is. 2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van.
Magas volt az orvoshiány, öt százalékos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal küzd az egészségügy.
A fővárosban 4,3 százalékos orvosi munkaerő hiányt mért a statisztikai hivatal, ugyanebben az évben nemzetgazdasági szinten az üres álláshelyek aránya 2,3 százalékot tett ki.
