Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány tervei szerint 2023. június 1-től minden közoktatásban dolgozót – tehát az egyházi, alapítványi, magánintézmények dolgozóit is – egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelnének. A státusztörvény a pedagógus szakszervezetek szerint mindenkire nézve rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaznak, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.
A civil szervezet aHang folyamatosan nyomon követi, hogy hány pedagógus mérlegeli, hogy elhagyja a pályát a státusztörvény bevezetése esetén. A számlálójuk jelenlegi állása szerint 3246-an döntenének a pedagógus pálya elhagyása mellett, ha júliustól életbe lépne a státusztörvény.
Példaként említik, hogy milyen következményekkel járna a státusztörvény bevezetése:
- Elveszi a nevelőtestület szakmai szabadságát, a fontos döntéseket átadja a tankerületeknek.
- A napi maximum munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára nőne.
- A törvény megtiltja, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban, legyen ez akár egy tüntetés, interjú vagy blogbejegyzés.
- A bérsávok olyan szélesek lesznek, hogy az megengedi, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján, akár 600 ezer forintos fizetésbeli különbség legyen a munkavállalók között.
- A státusztörvény a diákokat is bünteti, ha az intézmény pedagógusai sztrájkolnak.
- A törvény szerint a pedagógus magatartása technikai eszközökkel ellenőrizhető.
- A státusztörvény röghöz köt. A lemondási idő az eddigi 2 hónapról 6 hónapra nő.
- A szabadságok száma 46-ról 35 napra csökkenhet, mert a szabadsága alatt 15 munkanapra bármire (akár pakolásra, takarításra is) berendelhető a pedagógus.
- A státusztörvény szerint a tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne. A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani.
- A státusztörvény megnehezíti a szakszervezetek munkáját is.
Akár 20 ezer tanár is hiányozhat az oktatásból
Ha még több pedagógus elmegy a pályáról a már amúgy is hiányzó 16 ezren kívül, akkor az oktatással ugyanaz történik, mint ami az egészségügyben, mondják a pedagógus szakszervezetek.
A Civil Közoktatási Fórum interaktív térképe alapján a fővárosban közelíti az ezer főt, azoknak a tanároknak a száma, akik azon gondolkodnak, hogy a státusztörvény miatt hátat fordítanak a hivatásuknak.
A státusztörvény bevezetése után azok a pedagógusok is elmennek a pályáról, akik már eddig jelezték ebbéli szándékukat, akkor majd iskolákat fognak összevonni, s megemelik a pedagógusok óraszámát - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnök. Úgy véli, azt látszik, hogy még több pénzt akarnak kivonni az oktatásból. Ha megemelik az óraszámokat, a pedagógusokat még jobban megterhelik, és az azt fogja eredményezni, hogy a minőségi oktatás eltűnik, csupán a gyermekmegőrzés szintjére korlátozódik. Nem leszünk versenyképesek, a diákok tudása az összeszerelő üzemek elvárásának felel majd meg. A diákok egy része örülni fog annak, hogy kevesebbet követelnek tőlük, a szülők pedig majd a „magánszférában” megfizetik, ha több tudást akarnak a gyermekeiknek, és azt akarják, hogy előbbre jussanak.
