A termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük a beporzóknak.
A beporzók napja ötletgazdája az ELTE Természettudományi Karának egyik hallgatója és oktatója – írja a magyarmezogazdaság.hu.
Az EU agrárpolitikája kiemelt figyelmet kezdett fordítani a beporzókra, és uniós szintű változások indultak el a védelmük érdekében.
Természetvédelmi jogszabályokon keresztül védik a természetes élőhelyeket és korlátozzák a méhekre veszélyes növényvédő szerek használatát.
Riasztó a beporzók eltűnése
A lakossági érdeklődést az Európai Bizottság által kezdeményezett nyilvános konzultáció eredménye igazolta: a válaszadók 94 százaléka tartja a beporzók eltűnését riasztó mértékűnek, a következményeit pedig aggasztónak.
Németországban 27 év alatt 85 százalékkal csökkent a befogott rovarok száma a nemzeti parkokban.
Európában tízből egy méh- és lepkefaj a kihalás szélén áll.
Mi az a beporzás?
A beporzáskor a virágporszem (pollen) a nyitvatermőknél a magkezdeményre, a zárvatermőknél a bibére jut. Különösen zárvatermőknél a pollen célba juttatása összetett feladat, és több módja van a virágpor mozgatásának, szállításának.
A teljesség igénye nélkül beszélhetünk szélporozta növényekről (diófélék, fűzfafélék, fűfélék, nyitvatermők); a víz alatt élő növények esetében logikusan a víz szállítja a pollent; a virágos növények legnagyobb része, a hazai fajok 82 százaléka pedig állatok révén porozódik be.
A trópusokon a beporzók lehetnek madarak, denevérek is, de hazánkban szinte kizárólag rovarok végzik a virágos növények megporzását (kivételes esetekben a csiga is lehet beporzó, vektor).
