A kormány által közzétett, február 3-ig véleményezhető törvényjavaslat alapvetően a négy igazságügyi kritériumnak próbál megfelelni.
Így az Országos Bírói Tanács (OBT) ügyével foglalkozik a leghosszabban. Óriási változás többek között, hogy az Országos Bírói Tanács jogi személyiséget kap, és jelentősen bővítenék a jogköreit is: az általános központi igazgatás területén a bíróságokat érintő jogszabályok alkotására, módosítására mostantól javaslatokat tehet, és véleményezési hatáskört is kap – írja a Portfolio.
Erősödő jogkörű OBT, szigorúbban szabályozott OBH
Az OBT valamennyi tagját egy-egy jogi végzettségű igazságügyi alkalmazott segíti a törvényjavaslat szerint. Az alkalmazott akár bírósági titkár is lehet, aki a Tanács elnökének beosztottja lesz. A beosztottak képzettségi követelményeit maga a testület határozza meg. Külön költségvetés biztosítja az OBT anyagi és szakmai függetlenségét – szerepel a törvényjavaslatban.
Az Országos Bírósági Hivatalra (OBH), vagyis a bíróságok központi igazgatási szervére szigorúbb feltételeknek vonatkoznának mostantól. A testület vezetőjét olyan személyek közül kell kiválasztania az államfőnek, akik esetében az OBT határozatában vagy a Fővárosi Törvényszék végzésében megállapította, hogy alkalmasak az elnöki posztra.
A vizsgálati periódus előtt javaslatot tehet majd az Európai Bizottság, ha a reformok megfelelnek a jogállamisági kritériumoknak, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is kiküszöbölik az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó hiányosságokat, akkor az Erasmus-program már tavasszal kikerülhet a tilalom alól, attól függetlenül, hogy a kohéziós támogatások folyósítása kezdetét veszi-e.
