Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az átlagbérek két számjegyű növekedésben vannak az idén is, az infláció elrontja az összképet. Ahogy arról korábban már a Napi.hu korábban beszámolt, a reálbérek növekedési tempója az idén lelassult és szeptemberre már negatív lehet a mutató. Ezen a héten közölte a KSH a tényadatokat, amelyek szerint ez valóban így történt, szeptemberben 1,9 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, az év első kilenc hónapjában viszont még több mint 5 százalékos pluszban volt a reálbérindex.
Hány bolt van Magyarországon? És hány volt?
A reálbérek csökkenése pedig visszafogja a vásárlóerőt, ami a kiskereskedelmi szereplőkre komoly hatással van. A szeptemberi negatív reálbéradat apropót ad annak feltérképezésére, hogyan alakult az kiskereskedelmi üzletek, ezen belül az élelmiszerboltok száma az elmúlt időszakban. Konkrétabban: mi történt a 2005-ös csúcshoz képest, amikor - a járműkereskedelemmel foglalkozó cégeket leszámítva - összesen több mint 157 ezer kiskereskedelmi üzlet volt Magyarországon. Akkor közel 49 ezer élelmiszerboltban (a hivatalos statisztika szerint élelmiszert és élelmiszer jellegű termékeket vegyesen áruló üzletben) összesen lehetett vásárolni.
| Üzlettípus | 2005 | 2015 | 2019 | 2022. június 30.1 |
| Élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes összesen | 48 622 | 42 271 | 38 140 | 35 461 |
| Kiskereskedelmi üzlet összesen (járműveket és járműalkatrészeket árusító egységek nélkül) | 157 609 | 133 217 | 119 305 | 109 865 |
| Forrás: KSH | ||||
Tíz évvel később már csak 133 ezer boltból állt a komplett hálózat, az élelmiszerüzletek száma pedig alig haladta meg a 42 ezret. A járvány kitörése előtt, 2019-ben a 117 ezer boltból mindössze 38 ezer foglalkozott élelmiszer-árusítással. Idén június végén kevesebb mint 110 ezer üzlet alkotta a kiskereskedelmi hálózatot, az élelmszerboltok száma pedig 36 ezer alá csökkent. Ez egyben azt jelenti, hogy 2005-höz képest majdnem 48 ezer, 2019-hez képest pedig több mint 9 ezer üzlettel szűkült a hálózat. Az élelmiszert áruló egységek száma pedig 34 ezerrel és közel 7 ezerrel csökkent ezzel párhuzamosan. A hosszú távon látható jelentős csökkenés részben a boltos világ átalakulásával, a vásárlók magatartásának változásával, a nagyobb alapterületű áruházak térhódításával magyarázható.
Kérdés a fenntartási költség
Az egyelőre kérdés, hogy a vásárlóerő most érzékelhető csökkenése milyen hatással lesz a boltszámra. A kiskereskedelmi üzleteknek emellett az energiadrágulással is meg kell küzdeniük, bár sok lánc és üzlet már az utóbbi években igyekezett leszorítani ezeket a kiadásokat. A leggyakoribb lépések közé tartozik a világítás korszerűsítése, azaz ledes izzókra, lámpákra cserélték a korábbiakat. Számos bolti hűtő ajtót kapott a takarékosabb működés érdekében. A sok helyen a be- és kijáratnál több ajtón keresztül kell átmenni, hogy télen ne szökjön ki a meleg, nyáron pedig klímával elért hideg.
Sok áruháznál komplexebb energetikai beruházással, például napelemek bevetésével igyekeznek leszorítani a költségeket. Utóbbi azonban nem mindig kivitelezhető. Bár sok boltláncnak vannak saját tulajdonban lévő üzletei, a boltok egy része jellemzően hosszabb távú bérlemény, ahol nem mindig tiszta sor egy-egy rezsicsökkentő beruházás kivitelezése, például a napelemek felszerelése. Van arra példa, hogy egy kiskereskedelmi cég vállalta a napelemes rendszer telepítését, ezáltal csökkent volna a rá eső áramszámla. A bérbe adó azonban arra tett ajánlatot, hogy a bérlő bérelje ki a tetőt, ahová a napelemeket kitenné az üzlet. Ezáltal növekedne a bolt által havonta fizetendő összeg, végső soron így nem biztos a beruházás megtérülése. A napelemes rendszereknél az elszámolási rendszer módosítása miatt egyelőre kérdés, hogy mennyire éri meg ilyeneket telepíteni. Ez persze csak egy példa, csak arra mutat rá, hogy számos tényező befolyásolhatja az ilyen típusú beruházásokat.
