Már 2016-ban elfogadta az országgyűlés a külföldi szövetséges katonai erők ellátását szabályozó törvényt, amely részletesen összefoglalta, hogy ha hadgyakorlat, vagy veszélyhelyzet, konfliktus miatt Magyarországon állomásozna egy másik ország hadserege, ki és mit finanszíroz a felek közül. Például, hogy milyen tervek mentén, logisztikai feladatmegosztással használhatják a NATO-katonák a magyarországi katonai vagy polgári ingatlanokat.
Most ezt pontosította a magyar kormány, újabb 12 évre tisztázva a szabályokat. Véletlen egybeesés lehet, hogy kedd este rakéták csapódtak be Lengyelország területén, Varsó pedig az oroszokra gyanakodva kérte a NATO 4. cikkelye szerinti konzultációs folyamat elindítását. Valójában a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoka (SACEUR) és az európai központi parancsokság (SHAPE) és a magyar állam között az egyezmény már tisztázta, hogy ilyen helyzetekben a küldő országoknak kell saját hadseregük legtöbb költségét fedezni.
A kedd este a Magyar Közlönyben megjelent rendelet ezt tisztázza, pontosabban aktualizálja. Eddig is voltak előzetes végrehajtási tervek, beszerzési eljárásokat szabályozó jogszabályok, de azóta az EU-s és a magyar jogi környezet is változott. Így már másként, bürokratikusan kevésbé bonyolult folyamatokon keresztül igényelhető a befogadó nemzeti támogatása, hogyan lehet eszközöket vásárolni, vagy ellátmányt intézni.
Fontos változás, hogy míg a 2016-os pályázat úgy szólt, hogy a Befogadó Nemzet és a Küldő Nemzetek között létrejött szerződéses megállapodások értelmében a kereskedelmi vagy polgári forrásokból nyújtott támogatást a Küldő Nemzetek közvetlenül fizetik ki, most ez azzal egészül ki, hogy biztosítani kell a polgári munkaerőt, az anyagi javakat, az ingatlan és ingó dolgokat, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatást. A rendelet szerint már a támogatást igénylő levél átvétele előtt is kell fizetni, de megállapodást kell kötni a műveleti, logisztikai, pénzügyi, jogi, pénzügyi keretekről).
Ebben tehát rugalmasabb lett a szabályozás: ezeket az erőforrásokat eddig is igénybe vehette egy másik NATO-ország küldöttsége, állománya, viszont előre megkötött szerződések szerint történt a folyamat. Most már el lehet kezdeni a kooperációt, de utólag mindenképpen meg kell kötni a szükséges megállapodásokat.
A küldő külföldi állam által igényelt beszerzésre és szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését és teljesítését a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. A részletes szükségleti jegyzéket Magyarország felhatalmazott képviselője a szemrevételezést követően ellenjegyzi. Vagyis nem önállósítják magukat a külföldi erők, hanem a magyar féllel együttműködve döntenek.
Abban is történt egy egyértelműsítés, hogy Magyarországnak a szükséges anyagi és technikai erőforrásokat, szolgáltatásokat a saját jogrendje, nemzeti érdeke, valamint nemzetgazdasága lehetőségének figyelembevételével kell rendelkezésre bocsátani. Itt fontos hozzátenni, hogy a kormány – a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó befogadó nemzeti támogatás kivételével – dönt a befogadó nemzeti támogatásról.
