Az intézkedések és a kormányzati megszólalások alapján egészen október elejéig úgy tűnt, hogy a napenergia-szektor preferált terület, a kormány pörgetni fogja, hiszen a Nemzeti Energiastratégia is két pillérre épít: az atom- és a napenergiára - írja a 24.hu az ezt követő fordulatot elemző cikkében.
Palkovics László technológiai és ipari miniszter augusztusban kijelentette: Magyarország 2023 végére napenergia-termelési kapacitását három gigawattról nyolc gigawattra növelné (a paksi atomerőmű áramtermelési kapacitása két gigawatt), ami a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20–24 gigawattra lehet felfuttatni.
Így mindenki arra gondolt, hogy további erősítést kap a lakossági napelemrendszerek telepítése is, amikor a kormányzatnál váratlanul azt kezdte kommunikálni, hogy a villamoshálózat nem képes befogadni a megtermelt energiát. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter október közepén bejelentette, hogy a hálózati visszatáplálás lehetőségének felfüggesztését kezdeményezik azoknál, akik november 1-jéig nem nyújtották be az igényüket a napelemrendszerek telepítése iránt.
Mi lehet a változás oka?
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség cáfolja, hogy a hálózat nem győzi a terhelést. Szerintük a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) fővezeték-hálózata körülbelül 50 százalékos mértékben van kiterhelve.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is úgy becsülte a hírportálnak, hogy a hazai villamoshálózat nyolc gigawatt napelemes kapacitást bírna el, miközben jelenleg körülbelül 3–3,5 gigawattnyi van kiépítve.
Megfejtésre vár a kérdés: miként lehet az, hogy még hetekkel korábban sem látták előre, hogy több napenergiából nyert áram betáplálása már nem lehetséges?
