A demonstrálók a Kálvin téren gyülekeztek, majd a Szabadság hídon
keresztül átvonultak a Műegyetem rakparton felállított színpad elé - tudósított az MTI.
Az ország mind a 3200 települése szívesen visszavenné az iskolákat, hogy azok a helyi közösséget szolgálják - mondta Karácsony Gergely főpolgármester.
Az oktatás központosítása nem jött be
Az oktatás szabadságának lebontása azzal kezdődött, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, majd elvették a tankönyvválasztás szabadságát, most pedig el akarják venni a gyerekektől a tanáraikat.
Ugyan Budapest nem egyenlő az országgal, de a kormány sem egyenlő az országgal; egy dolog van, ami egyenlő az országgal, az iskola, mert a tanár mindannyiunk tanára - mondta Karácsony Gergely, aki felidézte: 33 éve, kamaszként a rendszerváltás idején minden este rekedten tért haza, mert egész nap azt kiabálta: "ruszkik, haza!". Akkor úgy gondolta, hogy ha egyszer Magyarország kivívja a szabadságát, akkor senki nem veheti el azt tőle.
Most viszont - folytatta - a 14 éves fia jön haza rekedten a tüntetésekről, ahol a szabadságot követelik. Tanítónő felesége pedig naponta tapasztalja, hogy azért nem tudja rendesen gyakorolni a hivatását, mert mások rossz döntéseket hoznak.
Arról is szólt, eredetileg úgy tervezték, hogy a főváros tart október 23-ai megemlékezést a Műegyetem rakparton, ám az oktatás ügye most ennél sokkal fontosabb, ezért átadták a helyszínt a diákoknak. "Éljen a szabad ország, a szabad oktatás, éljen a grund!" - fogalmazott Karácsony Gergely.
Mára kezelhetetlen lett a tanárhiány
A rendezvényen Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője ott arról
beszélt, hogy ma már nemcsak a magasabb pedagógusi bérekért, a tanári
munkaterhelés csökkentéséért küzdenek, hanem a jogellenes munkáltatói
intézkedések ellen is. Ezekkel ugyanis megpróbálják "lenyomni" az
elégedetlenséget. (Utalt arra, hogy a budapesti Kölcsey gimnázium több tanárát is kirúgta a tankerület a polgári elégedetlenségi akciójuk miatt.)
Felhívta a figyelmet arra,
hogy a pedagógusok sorra hagyják ott a tanári, tanítói pályát, ennek
következtében mára kezelhetetlenné vált a tanárhiány. "Ezt mindenki látja, ám a kormány a füle botját sem mozgatja" - fogalmazott a PDSZ ügyvivője. (Hat év alatt közel felére csökkent a pedagógusképzésre jelentkező fiatalok száma, a felvettek száma pedig 11,1 ezerről 6,4 ezerre - írta közleményében korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).)
Azt követelik egyebek mellett, hogy
- a pedagógusok bérének számítását
az aktuális minimálbérhez igazítsák (a pedagógusoknál ugyanis a 2014-es minimálbér, 101 500 forint a vetítési alap), - legyen újra kötelező óraszám,
- legyen túlóra, a kormány pedig fizesse ki a többletmunkát.
Nagy Erzsébet ismertette a diákok összefogásával létrejött Egységes
Diákfront követeléseit:
- megoldást a tanárhiányra,
- használhatóbb
tananyagot, - élhetőbb iskolai körülményeket,
- a sztrájkjogot visszaadását,
- figyelmet az oktatásra.
A bérrendezés szükséges, de nem elégséges a problémák megoldására
Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok
Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt hangsúlyozta, a bérrendezés
szükséges, ám nem elégséges ahhoz, hogy az oktatás problémái
megoldódjanak. Egy kezdő pedagógus fizetése nettóban egy 500
eurós bankjeggyel egyenlő, erre a bankok még hitelt sem adnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy évente több ezer pedagógus megy nyugdíjba, és nincs utánpótlás.
A bérek miatt veszélyben a jövőtök - figyelmeztette a
hallgatóságot a szakszervezeti vezető, hozzátéve: 16 ezer pedagógus
hiányzik az óvodákból és az iskolákból, emiatt pedig az iskolák
egyötödében képesítés nélküli pedagógusok dolgoznak. Ezért sérül a gyermekek oktatáshoz fűződő joga - mondta az MTI szerint Szabó Zsuzsanna.
