BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Többlethalálozás: meglepő adat derült ki Magyarországról

Míg az Európai Unióban átlagosan 12 százalék volt augusztusban a többlethalálozás, addig Magyarországon a tagállamok között a legalacsonyabb, 2 százalékos mutatót mért az Eurostat.

2022. október 14. péntek, 15:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Európai Unióban a többlethalálozás augusztusában 12 százalékra csökkent az egy hónappal korábbi 16 százalék után, ami csúcsértéknek számított eddig 2022-ben - írja az Európai Uniós Statisztikai Hivatalának (Eurostat) legfrissebb elemzése. Felidézik, hogy májusban és júniusban 7-7 százalék volt a halálozások átlagos aránya.

Az Eurostat adatai szerint a nyári hónapokban a megemelkedett többlethalálozási mutatók hátterében a rendkívül magas hőmérséklet, a kontinensen több héten át tomboló hőség tehető felelőssé. 

A többlethalálozási mutatók az unió egyes tagállamaiban eltérőek voltak, kilenc tagállamban az uniós átlag feletti értékeket is regisztráltak.

A legmagasabb, az uniós átlag dupláját kitevő arányt 2022 augusztusában Görögországban mérték, ahol 24 százalékkal többen haltak meg mint egy évvel korábban.

Majd a statisztikai adatok szerint a rangsort Írország követi 16,8 százalékkal és Németország 16,5 százalékos többlethalálozási mutatóval.

Eközben a legalacsonyabb többlethalálozást Magyarországon mérték, a nyár utolsó hónapjában 2 százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Szlovákiában 4 százalékos, Bulgáriában és Csehországban pedig 5-5 százalékos többlethalálozást regisztrálták.

Az EU-ban a többlethalálozás korábbi rekordadatai:

  • 2020. áprilisában 25 százalékos,
  • 2020. novemberében 40 százalékos,
  • 2021. áprilisában 21 százalékos,
  • 2021. novemberében 27 százalékos többlethalálozást regisztráltak.
Koncsek Rita
Koncsek Rita
Újságíró
Több mint harminc éve dolgozik a médiában. Pályafutását a Nap-TV-nél kezdte, majd 14 éven át a közszolgálati televízióban, a Szabadság téren dolgozott, ahol segédszerkesztőként, szerkesztőként és a Híradó riportereként is tájékoztatta a napi eseményekről a nézőket. Gyermeke születése után az online médiában és a nyomtatott sajtóban jelentek meg cikkei. A 2000-es évek elején részt vett a hirado.hu elindításában, majd gazdasági újságíróként dolgozott a Figyelő, az Origo és a Világgazdaság szerkesztőségeiben is. Pályája során konferenciákon is rendszeresen vezetett kerekasztal-beszélgetéseket. Munkájában kiemelten fontosnak tartja a hiteles, pontos és közérthető tájékoztatást. Jelenleg elsősorban egészségügyi és oktatási témákkal foglalkozik.

Ez is érdekelhet