Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma jóval távolabb vagyunk az euró bevezetésétől, mint az elmúlt tíz évben bármikor - mondta a 24.hu-nak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója Varga Mihály pénzügyminiszter azon elmélkedésére, miszerint az ország gazdasági felzárkózása az uniós átlaghoz eljutott egy olyan szintre, ahol már fontolóra lehet venni az ERM 2-es árfolyamrendszerbe, vagyis az euró előszobájába történő belépést.
Amikor a legnagyobb esély kínálkozott arra, hogy belépjünk az ERM 2-be – 2013 és 2017 között –, akkor menekült a kormány a lehetőségtől, mondván, a forintot meg kell őrizni, mert az az önálló gazdaságpolitika biztosítéka. Most viszont már nem teljesíti az ország ennek feltételeit.
A miniszter feltehetőleg a saját véleményének adott hangot, személy szerint ugyanis valószínűleg nem zárkózna el az euró bevezetésétől, ám ez mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjától messze áll. Másrészt olyan rossz helyzetben van a magyar külső finanszírozás, hogy az euróbevezetés meglebegtetése elvileg forinterősítő hatással járhat – találgatta Molnár László, mire szolgálhatott Varga felvetése.
Üzenni kell - hahó, hallgatja valaki?
A közgazdász szerint azért fontos üzenni, mert ezeknek a befektetőknek a vásárlásai valószínűleg nagyon beszűkültek a forintállampapírok piacán, nem ok nélkül kellett magas kamatozású lakossági kötvényeket nagy tömegben kibocsátani.
A szakértő szerint a kormány nem áll el a 715 milliárd forintos Vodafone-felvásárlástól, mert forrás bőségesen áll rendelkezésre a költségvetésben. Az extraprofitadókból, a hajdúszoboszlói gáztárolóból kinyerhető párnagáz eladásából és az (inflációs) áfabevételekből jelentős összegek folynak be.
Viszi a valutát, mint a cukrot
Emellett költségvetési szempontból ennek a kiadásait nem számítják bele a büdzsé hiányába, mert az állami vagyon növekszik a társaság értékével. Ez tehát nem növeli a büdzsé eredményszemléletű deficitjét, mert vagyonberuházásnak számít.
Mindeközben az ügylet, amennyiben tényleg megvalósul, további mintegy 1,5–2 milliárd eurót emészt fel a devizatartalékból. Ez megint csak arra késztetheti a kormányt, hogy az állampapírpiacra újabb külföldi befektetőket toborozzon, akik hajlandók idehozni a devizájukat.
