BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A városlakók privilégiuma lett a közeli kórház

Az Európai Unió országaiban, akik gyorsan eljutnak egy-egy fekvőbetegellátó-intézménybe, azok többnyire városokban élnek, a lista végén 89 olyan régió szerepel, amelyekben a lakosság több mint 50 százalékának 30 percnél hosszabb időbe telik a kórházba jutás, és ezek között Magyarország is szerepel.

2022. október 11. kedd, 12:39

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Európai Unió 1166 megyei szintű régiója közül 129-nek valamennyi lakosa – gépkocsival – 15 percen belül eljuthat a legközelebbi kórházba - derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adataiból. 

Akik gyorsan eljutnak egy-egy fekvőbetegellátóba, azok többnyire városokban élnek, a lista végén 89 olyan régió szerepel, amelyekben a lakosság több mint felének félóránál hosszabb időbe telik a kórházba jutás  - írta meg az Üzletem.hu. Ezeknek a régióknak a többsége Spanyolországban, Portugáliában, Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovéniában és Svédországban található.

Az EU-ban 11 olyan régió vagy megye van, ahol a lakosság kevesebb mint 10 százaléka él a legközelebbi kórháztó negyedórányi távolságra:

  • kettő Svédországban,
  • négy Romániában
  • és öt Lengyelországban van.

A magyar adatok, hogy a lakosság hány százaléka ér el 15 percen belül egy kórházat:

  • Budapest: 100
  • Bács-Kiskun: 40,4
  • Baranya:76
  • Békés: 28,4
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 62,8
  • Csongrád: 74,4
  • Fejér: 57,8
  • Győr-Moson-Sopron: 77,4
  • Hajdú-Bihar: 48,5
  • Heves: 57,4
  • Jász-Nagykun-Szolnok: 51,1
  • Komárom-Esztergom: 69
  • Nógrád: 59,5
  • Pest: 69,6
  • Somogy: 59,5
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 34,5
  • Tolna: 60,5
  • Vas: 54,2
  • Veszprém: 83,1
  • Zala: 64,7
Koncsek Rita
Koncsek Rita
Újságíró
Több mint harminc éve dolgozik a médiában. Pályafutását a Nap-TV-nél kezdte, majd 14 éven át a közszolgálati televízióban, a Szabadság téren dolgozott, ahol segédszerkesztőként, szerkesztőként és a Híradó riportereként is tájékoztatta a napi eseményekről a nézőket. Gyermeke születése után az online médiában és a nyomtatott sajtóban jelentek meg cikkei. A 2000-es évek elején részt vett a hirado.hu elindításában, majd gazdasági újságíróként dolgozott a Figyelő, az Origo és a Világgazdaság szerkesztőségeiben is. Pályája során konferenciákon is rendszeresen vezetett kerekasztal-beszélgetéseket. Munkájában kiemelten fontosnak tartja a hiteles, pontos és közérthető tájékoztatást. Jelenleg elsősorban egészségügyi és oktatási témákkal foglalkozik.

Ez is érdekelhet