A budapesti katások kétharmada szerint igazságos kizárni a kedvezményes adónemből a bújtatottan foglalkoztatottakat, akár tiltani is azokban az iparágakban, ahol a legtöbb visszaélést tapasztalja a NAV, de ezzel együtt elsöprő többségük úgy véli ugyanúgy szükség lenne egyszerűsített adónemre a cégeknek számlázó vállalkozók esetében is - derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kutatásából.
A több mint 5 ezer katást megszólító felmérésből többek között az is kiderül, hogy a válaszolók fele kizárólag, vagy legfeljebb fele arányban de inkább magánszemélyeknek. Közel kétharmaduk szerint szükség van vállalkozások és a munkaviszonyok elkülönítésére, de figyelni kell arra, hogy a lakosságot kiszolgálók könnyebben kibújhatnak az adózás alól, és ezért is igazságos volna a cégeket kiszolgáló mikrovállalkozásoknak is lehetővé tenni az egyszerűsített adózást.
Ennek elképzelésük szerint leginkább a kreatív területeken dolgozó vállalkozókat, a zenészeket, rendezvényszervezőket, filmeseket, művészeket, és a különböző tudományokban dolgozó vállalkozásokat érintené. Ezzel együtt továbbra is hajlandóak lennének több adót fizetni, akár a BKIK javaslatának megfelelő kétsávos rendszerben is.
Önkényes megítélés
A BKIK felmérése alapján arra jutott, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) vezető Parragh László félretájékoztatta a kormányt, és könnyelműen tett javaslatot a kata átformálására, ezért pedig azt javasolják neki, hogy mondjon le MKIK-ben betöltött tisztségéről.
Bár Parragh maga is úgy fogalmazott a törvénymódosításról, hogy az "kissé erőteljesre" sikerült, azt is elmondta, hogy lelkiismerete tiszta a kata átalakítást illetően. A kormány eközben a széleskörű társadalmi egyeztetést mellőzve, a bejelentés után néhány nappal elfogadta a módosításokat. A BKIK tudomásul veszi az irányokat, de saját javaslataival igyekszik a vállalkozók számára elfogadhatóbb mederbe terelni a váratlan és kényszerű átrendeződést.
Ennek megfelelően a többségében magánszemélyeket kiszolgáló vállalkozások esetében a BKIK javasolja, hogy:
- Mivel a 18 milliós árbevételi határ ÁFA mentesség nélkül csak virtuális növekedést jelent, ezért az EU illetékeseinél kezdeményezni kell a mentesség ehhez igazítását.
- Teljes tiltás helyett, a katában maradók vállalkozók vagy árbevételük 10-30 százalékáig dolgozhassanak cégeknek is(ami után akár többlet adót is ki lehetne szabni), vagy korlátlanul folytathassák az ilyen megrendelések kiszolgálását, és a cégnek kelljen ez esetben 40 százalék többlet adót fizetni a szolgáltatásért, így szintbe hozva azt a munkavállalói adóteherrel.
- Kerüljön bevezetésre egy választható havi 100 ezer forintos kata adómérték is, ami magában foglalná a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságokat.
Megfontolandó utak
Azoknak a katásoknak a helyzetére, akik továbbra is túlnyomó mértékben cégeknek számláznának, és egyértelműen megállapítható, hogy nem bujtatott munkaviszonyról van szó foglalkoztatásuknál, a BKIK szerint négy járható út is lenne:
- Egy új, ezekre a vállalkozásokra kialakított, a katához képest jelentősen emeltebb havi összegű egyszerűsített adóforma bevezetése.
- Szegmentáltan bevezetni egy szezonális jellegű, kreatív és tudományos szférára vonatkozó egyszerűsített adóformát, és mindenki másnak egy egyszerűsített vállalkozói átalányozást.
- Egyszerűbbé lehetne tenni a meglévő egyéni vállalkozói átalányadózást, ami még az aktív könyvelők számára sok esetben túl bonyolultnak bizonyul.
- Az EKHO részbeni átalakítása is megoldást jelenthet a problémára.
Érintetlen bérkiegészítések
A BKIK ezentúl javaslata ezen felül külön foglalkozik azzal a több mint 100 ezer ember helyzetével, akik mellékállásban vagy nappali tagozatos diákként, esetleg nyugdíjasként vállalkoztak a katán keresztül. Esetükben a nyugdíjasokat leszámítva reálisan évi 3-4 millió forint nagyságrendű lehet az a bevétel amit főállásuk mellett meg tudnak keresni.
Ennek tükrében számukra jó hír, hogy az egyéni vállalkozók átalányadójával 3 millió forint bevételig még jobban is járnak mintha katásként havi 25 ezer forintot kéne adózniuk. Ugyanez a szám a nyugdíjasok esetében 4millió, de ezen összeg felett is csak 15 százalék adót kell fizetniük, így számukra maximum az adminisztráció egyszerűsítése lenne indokolt.
A BKIK mindenesetre oldalán egy külön kisokost is közölt arról, hogy mivel érdemes számolni a szeptember 1-től hatályba lépő kata-szabályozásnál, ha az továbbra is jelenlegi formájában valósul meg.
