A 2020 közepéig érvényes szabályozás szerint a keresetek után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (ezen belül 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási, valamint 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot) kellett fizetni, az új törvény alapján viszont e járulékokat fölváltotta a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke a megszűnt járulékok együttes mértéke, azaz 18,5 százalék lett.
Amikor nem változott a nyugdíjjárulék
Néhány ellátásnál azonban változatlanul fennmaradt a 10 százalékos nyugdíjjárulék 2020. július 1-je után is - hívta fel Farkas András nyugdíjszakértő.
Ezek az ellátások a következők:
- gyermekgondozási díj,
- gyermekgondozást segítő ellátás,
- gyermeknevelési támogatás,
- gyermekek otthongondozási díja,
- ápolási díj,
- fejlesztési foglalkoztatási díj,
- rehabilitációs ellátás,
- rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy egészségkárosodási járadék,
- honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy egészségkárosodási járadék,
- álláskeresési járadék.
A jogszabályok alapján mentesül a nyugdíjjárulék fizetése alól a saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után, de a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését (annak érdekében, hogy a saját jogú öregségi nyugdíja későbbi igényléséhez további szolgálati időt szerezzen).
Szintén nyugdíjjárulékot kell fizetni az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után a minimálbér alapulvételével (ezt az adott egyház központilag rendezi az adóhatósággal).
Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után fizet nyugdíjjárulékot.
Szintén nyugdíjjárulékot kell fizetni egy speciális esetben: szolgálati idő szerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével ugyanis megállapodás köthető az 1998-as évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.
Az új társadalombiztosítási törvény nem módosította az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetők és a kisadózók (katások) közteherfizetését - ez utóbbi viszont hamarosan módosulhat.
A katások még tudják, mi vár rájuk jövőre
Jövő január 1-től változik a kata - jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter június 17-én. Az indoklás szerint azt szeretnék elérni, hogy a nagy cégek vezérigazgatói jövedelmük egy részét ne katásként kapják.
Havi másfél millió forintig, azaz évi 18 millió forintig a hagyományos kisegzisztenciák, újságíróknak, fodrásznak lenne rá lehetőség.
Egyelőre nem sürgeti az idő a kormányt mindenképp olyan módosítás lesz, amivel biztosítható a kata bevezetésének eredeti koncepciója - fogalmazott a miniszter.
Az utóbbi hetekben számos nyilatkozat
jelent meg a hazai médiában, hogy a katát másra használják a
vállalkozók (akik immár csaknem 450 ezren vannak) , mint amire kitalálták, túl sok a visszaélés. Emiatt a
kritikusok szerint jelentősen szigorítani kellene szabályain, vagy akár
meg is kellene szüntetni.
