A magyar bankszektor túladóztatása magának az országnak is versenyhátrányt jelent - írja egyebek mellett Kovács Levente egyetemi tanár, a Magyar Bankszövetség főtitkára az Indexen megjelent cikkében. A nagybefektetők a nemzetgazdaság és a bankszektor szimbiózisa miatt elsősorban a bankszektor eredményességét nézik. A magyar bankszektor szokatlanul magas terhelése ágazattól függetlenül elgondolkodtathatja a külföldi befektetőket.
Az extra és ideiglenesen bevezetett terhek idén már meghaladják egy prosperáló év nyereségét, vagyis a 400-500 milliárd forintot. Ebben többek között a 250 milliárd forintos extra adó mellett a moratórium ismételt meghosszabbítása, a szintén év végéig meghosszabbított kamatstop, az ideiglenes jelleggel korábban bevezetett bankadó, ráadásul a Sberbank csődje miatti OBA-befizetés adódik össze.
Az újraiparosítás, az agrárium és az ingatlanállomány hitelezése - amiket cikkében kifejt a a szakember - jól mutatja, hogy a gazdaság versenyképességének javításához és a gazdaságpolitikai célok megvalósításához a bankszektor jelentős hitelezési hozzájárulása szükséges. A kormányzati intézkedések rontják a szektor tőkehelyzetét és így hitelezési képességét. Az 500 milliárd évi extra teher évente négyezer milliárd forint vállalati hitelkihelyezés vagy tízezer milliárd forint lakáshitel elmaradását jelentheti, ha a 13 százalékos tőkemegfelelés mellett a bankok hitelkihelyezése korlátokba ütközik.
Az eurózóna vállalati hitelpenetrációjának eléréséhez körülbelül nyolcezer milliárd forintnyi hitelállomány-bővülésre lenne szükség, ami többek között a most két évre kivetett extra teher miatt késik.
