Őrületes pénzeket költenek el a neten a magyarok

Hiába, ha sok pénzük van a családoknak - márpedig 2022 elején így volt - akkor a drágulás, a beszerzéseket drágító gyenge forint ellenére is sokat vásárolnak, ezt igazolják az MNB friss adatai is.

Az MNB kimutatása szerint 37 441 olyan internetes elfogadóhely volt Magyarországon 2022. március végén, ahol bankkártyával lehetett fizetni - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Ebben nem csak az interneten árusító boltosok vannak benne, hanem a legkülönfélébb szolgáltatók is, például vendéglők, mozik, szálláshelyek, tehát minden olyan, ahol a szolgáltatóhely felkeresése nélkül lehet fizetni, és természetesen előtte a kiválasztott portékát, szolgáltatást megrendelni.

Az interneten rendelhető árut, szolgáltatást kínáló helyek száma 2020 elejétől, a járvány berobbanásának időszakától kezdve ugrott meg, akkor számuk 20 429 volt. Ebben nyilván számottevő szerepet játszott a hagyományos boltok, szolgáltatók kényszerű korlátozása, sokan ráálltak a netre is.

Volt pénz, költötték is tempósan a neten is

A boltos statisztikák azt jelzik, hogy a hagyományos árukörökben (élelmiszerekből, iparcikkekből) a korábbi évek - mennyiségben számolt - 40 százalék körüli növekedési üteme fékezett, 20 százalék alá csúszott. Közben a különféle szolgáltatók is egyre nagyobb számban kapcsolódtak a netre, példa erre a vendéglősöktől ételféleségeket kiszállító futárok számának az utcákon is szemmel látható megugrása.

2022 első negyedévében sokkal több pénzt hagytak a magyarok a neten, mint korábban. Pedig az előző évek eleje a hagyományos szolgáltatói köröknek kényszerű járványkorlátozások sorozatát jelentette, ekkor ugrottak is nagyot a webvásárlások, de ezekhez képest is szépen gyarapodott a webáruházak bevétele.

Igaz, a vásárló a méretes drágulás miatt nem járt annyira jól, de volt pénze, költött is belőle. És nem csak itthoni, hanem a külföldi webáruházakból is sokat rendeltek, a gyenge forint webes beszerzést drágító hatása ellenére is (igaz, a hazai webáruházak beszerzései is drágultak). A külföldi webes vásárlások súlya közel 40 százalék volt, nem sokat változott az arányuk.

Az elmúlt években rohamos tempóban bővültek a webes vásárlások, a webáruházak reklámjai alapján azt is lehetett hinni, hogy csak onnan vásárolnak. A statisztika azt mutatja, hogy 2019-ben 8, 2020-ban 10, 2021-ben pedig 11 százalék volt az összes webes költekezés aránya a családok fogyasztási célú kiadásaiban. 2022 első negyedévében ez az arány nem változott, egyszerűen azért, mert máshol is sokat költöttek.

A hagyományos boltos vásárlások súlya 2022 első negyedévében csökkent az előző évihez képest, de csak annyira, mint amennyi 2020-ban volt. Mindkét korábbi esztendő számos korlátozást hozott a hagyományos boltosok körében, ami nyilván befolyásolta az arányok változásait (a 2020-as iparcikkes boltzár március végén indult, 2021-ben március 8-án, az utóbbi lógott bele jobban az első negyedévekbe).