Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A GDP-arányos strukturális (azaz a gazdaság ciklikus hatásaitól és az egyszeri tételektől megtisztított) deficitcél 4,5 százalék, hiány, amely a költségvetési hiánytól (3,5 százalék) 1 százalékponttal tér el. A különbség döntően a 2022. május 26-án bejelentett adóbevétel-növelő intézkedések hatása.
Emellett földértékesítésből származó bevétel jelenik meg a számításban, amelynek mértéke azonban nem éri el az extraprofitadók pozitív hatásának felét sem és nagyjából kiegyenlíti a ciklikusság hatását. Ebből is látszik, hogy a 2023-as büdzsében jelentős szerepet kapnak a különadók fizetésére kötelezett cégek.
A főbb adónemeknél a kormány társasági adóból másfélszer akkora bevételt remél, mint 2022-ben, míg a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó esetében körülbelül 30 százalékos a tervezett növekedés. Ezen ambiciózus bevételcélok eléréséhez a kormánynak várhatóan egyéb eszközöket is be kell vetnie, önmagában az infláció ugyanis feltételezhetően nem generál ekkora többletbevételt – véli Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.
A tervezet szerint az energiaágazat befizetései több mint négyszeresére nőnek jövőre, míg a kiskereskedelmi adóból származó bevétel több mint kétszeres lesz. A gépjárműadóból származó bevétel a 2022-es számhoz képest csaknem 100 százalékos növekedést mutat, összhangban azzal, hogy az adómértékek gyakorlatilag a duplájukra nőnek. Jelentős a növekedés a távközlési adóban (+80 százalék) és a biztosítási adóban (+56 százalék) is. Új elemként jelenik meg a költségvetésben a 2022-es bevételekhez képest a légitársaságok hozzájárulása (30 milliárd forint), a reklámadó (15 milliárd forint), illetve a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja (30 millió forint).
