Az elmúlt egy hét a kormány által bejelentett kiigazítási csomagtól volt hangos. Közben az elemzők is előálltak az első értékeléseikkel, így tett a napokban a is. Friss anyagukat azzal indítják, hogy felidézik: a kormány tartja magát a kitűzött hiánycélokhoz: 2022-ben 4,9, 2023-ban 3,5 százalékos lesz a GDP arányában a deficit - olvasható a Portfolio.hu-n az OTP Bank elemzőinek friss értékelése.
E szerint a büdzsé GDP-arányos hiánya az új csomag nélkül idén 7,3 százalék lenne, míg jövőre 6,5 százalék. Összességében idén a GDP arányában 2,4 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos kiigazítási igény jelentkezik a büdzsében, ez mintegy 1500, illetve 2000 milliárd forintot jelent.
Ehhez képest a kormány a közgazdászok kalkulációi szerint az idei évre 3,1 százalékos, míg jövőre 3,8 százalékos kiigazítást vállalt be a különadó-emeléseken, a beruházáselhalasztáson és a minisztériumi kiadáslefaragáson keresztül. Ezek egyelőre becslések, a hamarosan a parlament elé kerülő 2023-as költségvetési törvényjavaslatból fogjuk megismerni a részleteket. A kiadási oldalt érintő intézkedésekről rendelkezünk a legkevesebb információval, de az biztos, hogy beruházási, működési kiadásokat is érint a lépéssorozat és leépítések is várhatóak a minisztériumokban.
Összességében arra számítanak, hogy az új kormány magabiztosan teljesíti az idei 4,9 százalékos hiánycélját. Ehhez azonban az biztosan szükséges, hogy a magyar kormány megállapodásra jusson az Európai Unióval az uniós források ügyében.
Az elemzés szerint az OTP prognosztái 2022-ben 1306 milliárd forintot, 2023-ban 2365 milliárd forintot tekintenek kockázatokkal övezett EU-s bevételnek, vagyis e tételek maradhatnak el megállapodás hiányában. Ha e források nem érkeznek be, akkor a kiigazítási igény idén a GDP 4,6 százaléka, jövőre pedig 6,6 százaléka lenne. Egy ilyen esetben tehát már nem lenne elég a most születő kiigazító csomag.
