Van hajlandóság az ápolók körében arra, hogy a felmondási tilalom feloldása után távozzanak a rendszerből – idézte hétfőn a Népszava a Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felmérését. Az ebben részt vevők 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát, további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara úgy látja, a felmondási hullám csak a szakdolgozói bérek emelésével kerülhető el.
A felmondások hírével az ATV Híradó megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), amely válaszában azt írta, hogy a kormány "2010-től kiemelten kezeli az egészségügyi dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, mindezt jól tükrözi, hogy a legnagyobb arányú bérnövekedés ebben az ágazatban zajlott. Az orvosok bére 2010 és 2017 között átlagosan a két és félszeresére emelkedett, és a magyar egészségügyben még megközelítőleg sem volt akkora fizetésemelésre lehetőség, mint aminek alapjai 2020-ban megteremtődtek." (Valójában korábban az orvosi és szakdolgozói bérek közötti különbség kétszeres volt, ami 2021-ben már több mint háromszorosra nőtt. A bérfeszültségen kívül az ellátást veszélyeztető súlyos létszámhiányról, túlórákról, a szakemberhiány miatt is felduzzadt várólistákról és azok orvoslásáról azonban nem tett említést az Emmi a válaszában - a szerk.)
Az Emmi szerint az ápolók bére 2010-hez képest 2022-re megközelítőleg a háromszorosára emelkedett. A szakdolgozói béremelés összesen több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, aki állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású járó- vagy fekvőbeteg-ellátásban, vagy alapellátásban dolgozik, tehát például rendelőintézetben, kórházban, védőnői szolgálatnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál vagy az Országos Mentőszolgálatnál - írja az atv.hu.
