A megkérdezettek több mint 74 százaléka tavaly a bolti vásárlást preferálta az online vásárlással szemben. Életkor szerinti megoszlást tekintve a 45 év feletti korosztály 81 százalékban a bolti vásárlás mellett döntött, ugyanakkor a 25 év alattiak körében is magas aránnyal, több mint 69 százalékkal vezet a személyes jelenléttel történő vásárlás – derül ki az Indotek Group által készített, nem reprezentatív felmérésből. Utóbbi adatból visszatükröződik a fiatalok online térben való vásárlásának gördülékenysége is.
A felmérés a plázákba járás gyakoriságára is kitér, ennek alapján meghatározó többségben vannak azok, akik legalább hetente elmentek a plázába, a megkérdezettek 36 százaléka pedig havi szinten néhány alkalommal látogatott el a bevásárlóközpontba. Az eredmények alapján az látszik, hogy a vásárlók a pandémia, illetve a bevezetett járványügyi intézkedések ellenére is szívesen jártak a plázákba.
A bevásárlóközpontban eltöltött időt vizsgálva az rajzolódott ki, hogy a 45 év felettiek alapvetően kevesebb ideig tartózkodnak a plázában, mint a fiatalok: előbbiek 55 százaléka egy óránál kevesebbet volt a bevásárlóközpontban, a 25 éven aluliaknál ez az arány 44 százalék volt. A fiatalabbak többsége (47 százaléka) 2-3 órát plázázott 2021-ben.
Szignifikáns kapcsolat fedezhető fel az eltöltött idő és a plázalátogatás gyakorisága között. Tehát az, hogy mennyi időt töltöttek el a megkérdezettek az adott bevásárlóközpontban, annak a függvénye is volt, hogy milyen gyakran látogattak el oda. A kevés (1 óránál kevesebb) időt vásárlók csaknem 39 százaléka havi egy-két alkalommal, 31 százaléka pedig hetente egy-két alkalommal látogatta a plázákat, tehát aki kevés időt töltött a plázában, ritkábban is járt oda.
A három óránál többet egy adott bevásárlóközpontban tartózkodók 30 százaléka szintén ritkán járt, de 23,7 százaléka gyakran, naponta ment, 24,7 százaléka pedig heti egyszer biztosan ellátogatott, így itt inkább a fenti ellentéte rajzolódik ki; azaz aki több időt töltöttek el a plázában, azok többet is mentek bevásárlóközpontba.
A fiatalabb korosztály több mint 60 százalékával előfordult, hogy nem vásárlás céljából, hanem például az ételudvar miatt ment el a plázába. A 45 év feletti korosztály esetében ez az arány alacsonyabb, a megkérdezettek 47 százaléka jelölte meg, hogy kifejezetten étkezés céljából kereste volna fel a plázát. Összesített adatok alapján a megkérdezetteknek közel 57 százalékánál előfordult már, hogy nem vásárlási céllal ment el a plázába, hanem például étkezés céljából.
„A felmérés eredménye rámutat arra a trendre, miszerint a plázák egyre inkább közösségi, találkozási ponttá válnak. Az ételudvarok népszerűsége növekvő tendenciát mutat, az egyéb nem tipikus vásárlással összefüggő szolgáltatások megléte pedig felértékelődik” – kommentálta az eredményeket Pintyőke Marcell, az Indotek Group marketing vezetője.
Aki személyesen vásárol, de nem plázában, azok kicsivel több mint fele (56 százaléka) a hipermarketeket választja alternatív vásárlási helyszínként. Utóbbi eredmények esetében fontos megjegyezni, hogy az aránymegoszlást minden bizonnyal jelentősen befolyásolta az alternatív lehetőségek rendelkezésre állása az adott városban.
