Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság még tavaly év végén hozta nyilvánosságra irányelv-tervezetét a globális minimumadó EU-s bevezetése kapcsán. A tervezet rendelkezései néhány specifikumtól eltekintve az OECD modellszabályait követik, ám az elfogadása már több alkalommal is nehézségekbe ütközött. Legutóbb a 27 tagállam közül Észtország, Málta, Lengyelország és Svédország nem értett egyet a tervezet elfogadásával.
„Ezek a tagállamok alapvetően az OECD globális adóreformjának két pillérének egyidejű bevezetéséhez ragaszkodnak és kétségeik vannak afelől, hogy elengedő idő áll-e rendelkezésükre a komplex szabályok megfelelő implementálása érdekében” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
Az EU Tanácsa jelenlegi francia elnöksége javaslatot tett a szabályok alkalmazásának időbeli elhalasztására annak érdekében, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak az irányelv-tervezet elfogadása kapcsán.
A javaslat szerint a globális minimumadó fő szabályát 2023. december 31-től, míg az ennek kiegészítéséül szolgáló másodlagos szabályt 2024. december 31-től kellene a tagállamoknak alkalmaznia. Ezt a javaslatot azonban az említett tagállamok nem fogadták el, így folytatódnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. Az EU-soros francia elnöksége célul tűzte ki az irányelv elfogadását, a következő hivatalos egyeztetésre ezzel kapcsolatban pedig várhatóan április 5-én kerül sor - írja az adótanácsadó közleményében.
A globális minimumadóról szóló viták ellenére a Tanács megállapodásra jutott egy másik kérdésben, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus tekintetében. Ennek célja az EU-n kívülről importált, magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek behozatalának megdrágítása lenne. „A mechanizmus azt kívánná elérni, hogy a karbon-kibocsátás ne kerüljön áthelyezésre az EU-ból olyan országokba, ahol kevésbé szigorú szabályozások vonatkoznak a károsanyag-kibocsátásra” – mondta el Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
