Ha el akarjuk kerülni, hogy a jövő nyugdíjasaira még fájdalmasabb megszorítások várjanak, akkor már a 2022-es választási évet követően korlátozó intézkedések szükségesek - írta Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio.hu-n.
Ezek közé tartozik:
- a nők kedvezményes nyugdíja (Nők 40) feltételeinek szigorítása: a 40 évnyi jogosító időnek a nyugdíjkorhatár 3 évvel történt emelkedése tükrében 43 évre kellene emelkednie,
- a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső itthoni járulékbevételek pótlásának kérdésköre,
- a járulékplafon 2013-as eltörlése miatt a magas keresetűek exponenciálisan emelkedő nyugdíjígérvényének problémaköre,
- a közteherviselés hazai optimalizációs lehetőségeinek (részmunkaidő, kata, ekho, őstermelők) az érintettek nyugdíjvárományát drámai mértékben csökkentő hatásainak problémája,
- a nyugdíj összegének a várható élettartam hosszától való függetlensége fenntarthatatlanságának kezelése,
- a nyugdíj-megállapítás évének a nyugdíj összegére gyakorolt védhetetlen befolyásának, vagyis a valorizáció méltánytalanság-gerjesztő hatásainak kezelése.
Miközben 2010-2011-ben – hatalmas áldozatokkal – könnyítettek a nyugdíjrendszer terhelésén (rokkantsági nyugdíjak, korhatár előtti nyugdíjak, szolgálati nyugdíjak megszüntetése, a magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosítása), a 13. havi nyugdíj kiadási igénye (idén 372 milliárd forint) az egy évtizeddel ezelőtti intézkedések pozitív hatását teljes mértékben lenullázza, vagyis a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága tekintetében visszahullottunk egy évtizedet, vagyis ismét egyre fenyegetőbbé válnak a nyugdíjrendszer finanszírozási nehézségei - állapította meg a szakértő.
Összességében úgy látja, hogy a nyugdíjemelés svájci indexálásra épülő átalakítása szükséges, de nem elegendő, mellette a nyugdíj-megállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és a nyugdíj összegétől függő sávos korrekciót is be kell építeni az emelés majdani új eljárásrendjébe.
