A Habitat for Humanity Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és az Energiaklub – Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ közös állásfoglása szerint a napelemprogrammal több baj van - derül ki a G7 cikkéből. Elsősorban az, hogy nem illeszkedik a Magyarország Helyreállítási és Ellenálló-képességi Tervében (HET) foglalt dekarbonizációs törekvésekhez.
A pályázati programban nem jelenik meg az energiahatékonyság elve, holott az Európai Bizottság ajánlása szerint az épületek energetikai felújításának prioritásnak kellene lennie a nemzeti helyreállítási tervekben, ugyanis azoknak önmagukban gazdaságélénkítő hatásuk is van. Az európai zöld megállapodás szerint az energiaszektor nagyszabású állami beruházásainál az „első az energiahatékonyság“ elvét kell követni.
Vagyis először kellene az energiafelhasználást tartósan, hosszú távon mérsékelni, majd a csökkentett felhasználást hatékonyan zöldíteni, a technológiát, a hálózatokat ennek tudatában kiépíteni, fejleszteni.
A program nem veszi figyelembe a magyar épületállomány állapotát. A kiírás szerint egyedül a nyílászárók cseréjére kérhető támogatás a napelem-kiépítés mellett, holott minimum a födémszigetelést be kéne emelni a támogatható, energiahatékonyságot növelő átalakítások sorába.
Ahol hőszigetelés nélkül váltanak napelempanelről működtetett hőszivattyúra vagy elektromos fűtésre, az nem zöldítés, hanem pazarlás, ugyanis az energiaszegénységben élők háztartásaiban sokszor hajnalra elszökik a hő nagy része. Az üzemeltetési költség így a háztartások és az energiarendszer számára is feleslegesen magas lesz. Tehát ez csak akkor észszerű, ha előtte megtörtént a lakás hőigényének csökkentése, és akkor sem mindig.
A magas fűtési igényű épületek direkt elektromos fűtéssel való ellátásának elterjesztése hibás koncepció, mert túlméretezett és költséges napelemes rendszerek létesítéséhez vezet. További pazarlást és a források nem hatékony felhasználását eredményezi az akkumulátoros tárolók támogatása a pályázatban.
