Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatalmas népszerűségnek örvend: mostanra már több mint 400 ezer vállalkozó választotta ezt az adózási formát.
A rövid távú előnyökkel azonban hosszú távon komoly hátrányok is együtt járnak, amelyek közül talán a legfontosabb a nyugdíjjogosultsághoz kapcsolódik. A jelenlegi trendek alapján a katások örülhetnek, ha az állami nyugdíjuk eléri majd a havi 40 000 forintot - írja a Bankmonitor.
Az egyre rosszabbodó demográfiai helyzet miatt a nyugdíjrendszer súlyos fenntarthatósági problémával fog küzdeni a következő évtizedekben. Egy elöregedő társadalomban az aktív dolgozók egyre kevésbé képesek biztosítani a nagy létszámú idős korosztály tisztes megélhetését. Jelentős részben ez a tény okozhatja, hogy a kata adózás mellé olyan alacsony nyugdíjjogosultság társul. Ugyanis így a több százezer katás vállalkozó nyugdíjba vonulása csak viszonylag alacsony terhelést fog jelenteni a nyugdíjkassza számára - írja a portál.
A legfőbb eltérés a katás vállalkozók és az alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezők között, hogy az alkalmazottak esetében a tényleges jövedelmeket veszik figyelembe, míg a katások esetében egy egységes, törvényben rögzített járulékalapot. (Hiába különbözik két katás jövedelme, mégis azonos állami nyugdíjjogosultságot szereznek.) 2022-ben a katások járulékalapja havi 108 000 forint, azaz a nyugdíjszámításkor csupán ezt az összeget veszik majd figyelembe jövedelemként.
A nyugdíjtörvény elrendeli, hogy amennyiben a nyugdíjigénylő egy adott időtartam során alacsonyabb jövedelmet szerzett a mindenkori minimálbérnél, akkor az adott időtartamot is csak arányosan csökkentve lehet beszámítani szolgálati időként. Az arányosítás mértéke pedig azonos a megszerzett jövedelem és a mindenkori minimálbér arányával. Egy egyszerű példával élve: ha valaki a minimálbér felét kereste egy éven keresztül, akkor ezzel csak fél évnyi szolgálati időt szerzett meg - írja a portál.
