A szelídgesztenye az ünnepek egyik slágerterméke. Az adventi
vásárok gyakori csemegéje, de visszaköszönhet karácsonyi süteményekben, vagy
más desszertekben, gyakran pürésített formában. Nem köztudott róla, hogy bár őshonos
növény Magyarországon, manapság kevés szelídgesztenyefát találni idehaza.
Feldolgozóipari szükségletünk a terméséből viszont jelentős, ezért az ország nagymértékű
importra szorul szelídgesztenyéből.
„A gesztenye felhasználhatósága igen sokrétű. Desszerteken
kívül mártásokhoz, köretekhez és levesekhez is használják. Íze kellemes
semleges édeskés, diós jellegű. Érdekesség, hogy azokban az országokban, ahol a
legtöbb gesztenye terem, nincs jelentős hagyománya a fogyasztásának. A termést leggyakrabban
friss gesztenyeként exportálják, esetleg egy részét megsütik. Jelentős azonban
az ipari feldolgozás is. Ennek során a gesztenyét különböző technológiákkal
meghámozzák, majd lefagyasztják és ipari feldolgozók részére értékesítik. Ők
többnyire gesztenyekrémet vagy kandírozott gesztenyét készítenek belőle” – mondta lapunk kérdére válaszolva Schweickhardt András, a Prima Maroni Kft ügyvezető tulajdonosa.
A vállalkozás a hazai gesztenyeipar egyik legjelentősebb szereplője, a cégvezető pedig már mintegy 35 éve gyárt gesztenyealapú termékeket. Az üzemüket
1995-ben építették Csepelen. A vállalat jelenleg 30 alkalmazottat foglalkoztat.
A gesztenye köré épülő termékeikkel pedig évek óta rangos élelmiszeripari elismeréseket zsebelnek be. Magyarországon kívül több országban forgalmazzák az élelmiszereiket.
„A hagyományos, 72 százalék gesztenyetartalmú rumaromás
gesztenyepüré fogyasztása a környező országok magyar lakta területein jellemző.
Egyes országokban - például Ausztria vagy Horvátország - aroma nélkül, esetleg
magasabb víztartalommal eszik a gesztenyepürét. Becslésem szerint a
Magyarországon gyártott gesztenye mennyiség körülbelül 25 százaléka kerülhet
exportra” – tájékoztatta hírportálunkat a szakértő.
Magyarország éves gesztenyetermése 200-500 tonna között mozog. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóiparunk, így behozatalra szorulunk. Az import jellemzően Olaszországból érkezik, évente körülbelül 2000-2500 tonna, értéke 1-1,2 milliárd forint – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleményében.
A hazai gesztenyepiac
Schweickhardt Andrástól megtudtuk azt is, hogy a hazai
gesztenyefeldolgozók árbevételét ő körülbelül 4,1 milliárd forintra becsüli a tavalyi
évben, mely nagyjából 4000 tonna késztermék eladásából származhatott. Itthon
egyébként a legnagyobb volumenben értékesített gesztenyés termék a hagyományos,
fagyasztott gesztenyepüré.
A szakember beszámolt arról is, hogy a gesztenye magyar
piacán szezonalitás tapasztalható. Ősszel kezdődik a főszezon, valamint húsvét
előtt jellemző egy jelentősebb keresletnövekedés.
A fogyasztása azonban folyamatosan növekszik. Az ügyvezető
ennek okát abban látja, hogy egyre többen ismerik meg a gesztenye pozitív
tulajdonságait: rostokban gazdag, alacsony zsírtartalmú, allergénmentes.
Szénhidráttartalma ugyan magas, de lassú a felszívódása, ezért cukorbetegek is
fogyaszthatják „natúr verzióban”.
Piaci nehézségek
Napjainkban a mezőgazdaságot és élelmiszeripart érintő
nehézségek a gesztenyepiacot sem kerülték el. Schweickhardt András kérdésünkre
elmondta, hogy idei év hektikus időjárása nem kedvezett a világ
gesztenyetermésének sem. Emellett egy Kínából elterjedő kártevő, a
gubacsdarázs, valamint egy új gombabetegség is tizedelte a globális termést.
Azonban nem csak ezek okoztak problémát.
„Sajnos a világpiacon drágult az energia, többek között a
villamosenergia és a gáz is, de az általunk nagy mennyiségben használt
alapanyagokat, mint például a cukrot, vagy a csomagolóanyagokat sem kerülte el
az áremelés. Emellett a hazai munkaerőhiány és az importból fakadó
árfolyamkitettség is az árak emelkedéséhez vezet” – fejezte ki aggodalmát a
szakértő.
Tehát a szelídgesztenye-termelés és a ráépülő feldolgozóipar
igen sok nehézséggel szembesül napjainkban. A gesztenye világpiaci ára az
elmúlt tíz évben többször megugrott, közel a duplájára emelkedett. A Schweickhardt
család azonban mindent megtesz azért, hogy a jövőben is élvezhessük a
közkedvelt csemegét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az alapító
testvére, Dr. Schweickhardt Márta olaszul is megtanult, azért, hogy
gördülékenyebben menjen az Itáliából érkező import megszervezése – mesélte Schweickhardt
András.
