Nem kérdéses, hogy a hiányt és az államadósságot vissza kell állítani a 2019 előtti pályára, viszont ennek fontosabb a ténye, mint a mértéke – mondta a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett beszélgetésen Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára.
Tavaly és idén a tagállamok egységes igényeire reagálva az EU elengedett lényegében minden olyan költségvetési korlátozást, amely visszafogta volna az országok kilábalási törekvéseik a járvány okozta válságból. Ennek megfelelően ugrott meg a korábbi többszörösére a deficit és nőtt meg ismét az államadósság Magyarországon is, ahogy lényegében mindenhol máshol.
Az államtitkár szerint a gazdasági kormányzat elkötelezett abban, hogy ismét visszaálljon a válság előtti trend, amikor "kényelmesen" az EU-s 3 százalékos GDP-arányos küszöbszint alatt volt az államháztartási hiány, és 2011-től évről évre, trendszerűen csökkent az államadósság.
Az aktuális statisztikákat és folyamatokat figyelve még eltart egy darabig, ameddig a gazdaság minden szektora visszakapaszkodik a korábbi szintekre, erre 2024 körül van reális esély, ekkorra tervezi a PM is a korábbi 3 százalékos hiányküszöb ismételt elérését.
Sok kritika éri az Orbán-kormányt, amiért nem tesz nagyobb lépéseket, hogy még nagyobb arányban mérsékelje az hiányt és az adósságot, viszont a PM úgy ítéli meg, hogy a folyamatosságra kell törekedni, a drasztikusabb csökkentésnek sokkal több káros hatással járhat a gazdaági egészére – fogalmazott Banai.
Még nem lehet pontosan tudni, hogy az uniós korlátok és az esetleges szankciók mikor és milyen formában térhetnek vissza. A PM nem aggódik amiatt, hogy bármilyen majdani megújult szabály betartásával gondja támadna Magyarországnak.
Jelenleg sok a negatív jel, de vannak pozitívumok is, amelyek miatt felül is múlhatja a mostani, romlóba fordult várakozásokat a magyar gazdaság. Ilyen a 28 százalékos GDP-arányos beruházási ráta, amelynek a következő években elnyúló pozitív hatása lesz.
Emellett jelentős többletjövedelem kerül a lakossághoz, ami többletfogyasztásként is megjelenik, ez is egy másik támasza lehet a folyamatos kilábalásnak - derült ki Banai szavaiból.
