A központban lehetőség nyílik a fény és az agy kölcsönhatására épülő optikai rendszerek fejlesztésére is - hangzott el hétfőn a kutatóközpont alapító ünnepségén.
Az innovációs eredményeket nemzetközi környezetbe kell helyezni - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hozzátéve, hogy ennek érdekében a kormány megvizsgálta, hogy melyek azok a kutatási területek, amelyek nemzetközi szinten is jelentősek. Példaként említette egyebek mellett a szegedi ELI központot, valamint az MIT Catalyst programot.
A miniszter szerint Roska Botond kutatásai is ebbe a körbe tartoznak. Azt szerették volna elérni a projekt támogatásával, hogy a látás helyreállításán dolgozó, Svájcban élő magyar kutató Magyarországon is folytassa tevékenységét. Palkovics személyesen komoly sikernek éli meg, hogy Roska Botond kutatásait részben Magyarországra hozza. Ennek a háttere jött létre a most létrehozott intézettel.
Roska Botond, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora az általa kidolgozott látásvisszaállító terápia eddigi eredményeiről tartott előadást. Eddig öt betegen alkalmazták eredményesen az eljárást, de még hosszú az út, ahhoz, hogy több embert bevonjanak a terápiába és a kezelés eredményeként ne csak objektumokat észleljenek a páciensek. "Ez olyan, mint a Himaláját megmászni, most vagyunk az alaptáborba" - szemléltette a professzor, hozzátéve, hogy most következik a munka technológiai része.
Az együttműködés kiemelt szereplői között említette Szabó Arnoldot, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanársegédjét, a Retina Laboratórium vezetőjét, Rózsa Balázst, a Femtonics Kft. tulajdonosát, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársát, valamint Nagy Zoltán Zsoltot az egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatóját.
Rózsa Balázs, a Femtonics alapítója au mTI szerint tudományos előadásában arról
beszélt, hogy a BrainVision Centerben az új molekulárisbiológiai
módszertani megoldások és a 3D-s lézermikroszkópos technológia
segítségével folyó munka eredményeként a látáshelyreállító terápiák
hatékonyságának vizsgálatán kívül lehetőség nyílik majd a központi
idegrendszer több olyan betegségére is optogenetikai választ találni,
mint a depresszió, a demencia vagy az epilepszia.
A centrumban egy úgynevezett "mindent az egyben" mikroszkóptechnikát
szeretnének felhasználni, amely egyetlen készülékben ötvözi a
kétdimenziós és háromdimenzió technikák összes előnyét.
Az új
eljárás lehetővé teszi, hogy az agyban elhelyezkedő különböző genetikai
módszerekkel jelölt sejttípusokat mozgás közben vizsgálják. Ezzel az
eljárással meg tudják vizsgálni, hogy a különböző látáshelyreállító
genetikai terápiák milyen hatékonysággal állították helyre a retina
működését - mondta Rózsa.
