Brutális összegeket, jellemzően az ország éves egészségügyi kiadásának közel 30 százalékát költjük el minden évben saját zsebből az egészségünkre - írja az azénpénzem.hu. Ennél nagyobb arányban az uniós országok közül csak Portugáliában, Litvániában, Máltán, Görögországban, Lettországban, Bulgáriában és Cipruson költenek saját zsebből az emberek.
Még az EU-ból időközben már távozó Nagy-Britanniában is csak 15 százalék volt 2018-ben ez arány – derült ki Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara elnökének a Pénztárszövetség közelmúltban megrendezett éves konferenciáján tartott előadásából. A GDP mindössze 4,3 százalékát költötte az állam az egészségügyi kiadásokra 2019-ben, a másik két százalékot a magánkiadások tették ki.
Ez 2019-ben 956 milliárd forint volt, amiből 106 milliárd forintot a kiegészítő rendszereken keresztül (egészségpénztárak, egészségbiztosítás) finanszíroztunk, 850 milliárd forintot pedig zsebből – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Az önkéntes egészségpénztárak jelenleg a passzív finanszírozóként kis összegű költések kifizetői (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök). A magánellátás szolgáltatásainak az igénybevételénél nem kielégítő aránnyal vannak jelen. Alacsony a pénztártagok életmódjavító termékekre, szolgáltatásokra fordított költéseinek az összege is. (Az évi 50 milliárd forint kiadásból mindössze 150 millió forint.)
Ugyancsak alacsony a preventív szolgáltatások igénybevétele (ráadásul ezekre plusz 10 százalék adókedvezmény is jár). És más, a pénztártagok élethelyzetére reagáló szolgáltatások (például segélyezés, időskori gondozás, munkanélküli ellátás, egészségbiztosítás stb.) finanszírozását is emelni kellene.
