Nagycsütörtökön a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami az egyetemek modellváltásához igazítja az eddigi szabályokat. A kormány javaslata úgy módosítaná a részletszabályokat "a felsőoktatási intézmények modellváltásának sikeres végrehajtásához szükséges vagyonjuttatásra” vonatkozóan, hogy az állam felsőoktatási intézményekkel is köthessenek vagyonkezelési szerződést állami tulajdonú földterületekre és erdőkre - adta hírül a 444.hu.
Az eddig alapítványi tulajdonba vett egyetemeken kívül alapítványi
fenntartású lesz a Debreceni, a Nyíregyházi, az Óbudai, a Pécsi, a
Szegedi, a Semmelweis, a Testnevelési, a Táncművészeti, a Budapesti
Gazdasági, a Tokaj-Hegyalja és a Dunaújvárosi Egyetem is.
Bebetonozzák az átalakítást
Az egyetemek többségét vagyonkezelő közérdekű alapítványokba szervezik. Ezek az alapítványok jelentős állami vagyont kapnak, és ennek nyomán ezek a javak el is vesztik közpénz jellegüket, és a továbbiakban a Fidesz-kormány által kinevezett kurátorok veszik át a vagyon kezelésének feladatát - írta korábbi cikkében a 444.hu. Az új törvényjavaslat szerint az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható, és a kuratóriumok megkapják az alapítói jogokat, és e rendelkezés visszavonhatóságát a törvény megtiltja. A törvény azt is előírja, hogy legalább 600 millió forintos vagyont kapnak indításként a vagyonkezelő közalapítványok - írta a portál. (Van olyan oktatási intézmény, amely 400 milliárd forintnyit kapott - a szerk.).
De mi az az egyetemi autonómia?
"Megnéztem azt a törvényt, amit Stumpf István, a felsőoktatás modellváltásért felelős kormánybiztos úgy harangozott be, hogy az majd letisztázza a vitás kérdéseket" - írta a hazai egyetemeket alapítványi fenntartásba kiszervező és azoknak jelentős közvagyont átadó törvényjavaslatokról Szél Bernadett független parlamenti képviselő a Facebook-oldalán. "Az egyetemi szenátusok egyetlen kérése sem került bele. Nem kapott törvényi garanciát az egyetemi autonómia, nem rendezték a szenátusok és kuratóriumok jogait, a szenátusok nem kaptak beleszólási jogot a kuratóriumok összetételébe, az alapító okirat kidolgozásába, az egyetemet érintő legfontosabb döntésekbe. Annyit kaptak, hogy ha az alapító okirat szerint mindenről a kuratórium dönt, akkor a szenátusnak 'véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani', - a végső döntés a kuratóriumé lesz. Egyetlen delegálási jog került bele a törvénybe, ami egyben le is rántja a leplet arról a kormányzati szándékról, hogy mennyi beleszólása lehet a szenátusoknak az egyetemek működésébe: az alapítvány felügyelőbizottságába egy tagot a szenátus delegálhat. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy 'az alapítvány működése a felsőoktatási intézmény számára is megismerhető legyen' - írta az ellenzéki politikus.
"A kuratóriumokba bárkit beültethet a miniszter: politikust, polgármestert, önkormányzati képviselőt, kormánytisztviselőt – erről is gondoskodtak egy törvényben, törvényesítve az olyan összeférhetetlen gyakorlatot, amiben például a kecskeméti polgármester most is milliós fizetést vesz fel a kuratóriumi tagságáért" - hívta fel a figyelmet Szél Bernadett.
