A bliccelők száma az elmúlt időszakban évről-évre csökkent: 2020-ban 133 ezer utast pótdíjaztak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ellenőrei, ami az öt évvel ezelőtti adat mintegy egyharmada: 2015-ben a jegyvizsgálóknak még 364 ezer közlekedő adatait kellett felvenniük. Kérdés persze, hogy ebben a zuhanásban mekkora volt a koronavírus miatti lezárások szerepe? Tavaly a BKK járművein utazók száma mindenesetre soha nem látott mértékben csökkent.
Az azonban a pandémiás helyzettől független, trendszerű változás, hogy a pótdíj kifizetésére egyre többen választják a helyszíni kiegyenlítés lehetőségét: közvetlenül az ellenőrnek fizetve a 16 ezer forintos pótdíj összege 8 ezer forintra mérséklődik. A pótdíj helyszíni rendezését választók száma 2015 óta közel a duplájára, 49 ezerről 88 ezerre emelkedett, a növekedő tendenciát csak 2020-ban állította meg az utasok számának pandémiás helyzet miatti visszaesése.
Korábban sokszor csak azon múlott, hogy valaki él-e a helyszíni pótdíjbefizetés lehetőségével, hogy volt-e nála elegendő készpénz, a BKK azonban 2019 óta arra is lehetőséget biztosít, hogy az ellenőrnél bankkártyával fizesse ki a 8 ezer forintra mérsékelt pótdíjat.
Egy combos negatív rekordról is beszámolhat a BKK: 2020-ban ismét nőtt a legnagyobb, ténylegesen teljesített pótdíjbefizetések összege. A jogi eljárásokat követően a legnagyobb egyösszegű befizetés 2 797 400 forintra rúgott, ami 14 végrehajtási eljárásból, 65 pótdíjazási eset alapján érkezett be a társasághoz. Dobogósnak minősül még egy 6 végrehajtási eljárás és 45 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 865 135 forintos, valamint egy 7 végrehajtási eljárás és 93 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 541 317 forintos befizetés.
A BKK még 2015-ben döntött úgy, hogy szigorúbban lép fel az érvényes jegy és bérlet nélkül utazókkal szemben. Ezzel párhuzamosan hatékonyabbá tette az ellenőrzést és a pótdíjtartozási eljárásokat is. A szigorúbb követeléskezelésnek köszönhetően évente több tízezer fizetési meghagyást és végrehajtási eljárást indít a BKK azokkal szemben, akik jegy és bérlet nélkül veszik igénybe a közösségi közlekedési szolgáltatásokat. 2015 és 2020 között a BKK több mint 200 ezer fizetési meghagyást és több mint 146 ezer végrehajtási eljárást kezdeményezett a nem fizető utasokkal.
Az utasok jegy- és bérletvásárlási hajlandóságához jelentősen hozzájárul, hogy a BKK egyre több autóbuszjáraton vezeti be az első ajtós felszállási rendszert. Ezeken a járatokon a járművezető az utasok felszállásakor ellenőrzi, hogy rendelkeznek-e érvényes jeggyel, bérlettel, utazásra jogosító okmánnyal. A BKK a jövőben újabb vonalakra is kiterjeszti majd az elsőajtózást, hiszen a tapasztalatok szerint a rendszer jelentősen hozzájárul a bevételek növekedéséhez, ezáltal a szolgáltatások fejlesztéséhez is.
Bár a 8 ezer vagy a 16 ezer forintos kezdeti összegek elsőre soknak tűnnek, ennek ellenére nem éri meg halogatni a befizetést. Nem érdemes abban reménykedni, hogy a pótdíjtartozás elévül, mert a BKK, ha kell, bíróságra viszi az ügyeket. Az eddigi pótdíjazási polgári pereket több mint 90 százalékában a BKK nyerte, ezekben az esetekben törvény szerint a pótdíj összegén kívül a per valamennyi költsége is a pótdíjazott utasra hárul.
