Az alacsony termés elsősorban a kötések idején jellemzően hűvösebb, csapadékosabb idő, illetve nyáron a megszokottnál kevesebb fény következménye. A dinnye lassabban fejlődött, már a korai érésű fajtáknál látszott egy kéthetes csúszás, ami az egész szezonban megmaradt - mondta el Gubacsi Zoltán, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a lapnak.
A terméskiesést az árak valamelyest kompenzálták, de azt nem lehet kijelenteni, hogy jó évet zártak a dinnyetermelők. A kilogrammonként 60-70 forint körüli idei átlagos felvásárlási ár megfelelő, de a hozamok hektikussága miatt egyes termelőknek kifejezetten rosszul sikerült az idei dinnyeszezon. (A KSH adatai szerint 2014 és 2018 között a görögdinnye felvásárlási átlagára kilónként 31 és 41 forint között volt.)
A dinnye idei termőterülete négyezer hektár körül alakult, ez körülbelül 10 százalékkal kisebb a tavalyinál. Gubacsi Zoltán szerint az elmúlt években a terület nagyságában ezerhektáros plusz-mínusz mozgás volt.
Az export ugyanakkor beindult, mégpedig a termelők szerint kielégítő felvásárlási átlagárakkal. Az idei szezonban Németország mellett Csehország és a szomszédos országok jelentik a fő piacot - írta a Világgazdaság az MTI szerint.
A rossz dinnyetermés nem lóg ki a hazai mezőgazdasági eredmények közül idén: a száraz tél és tavasz, valamint az április-májusi fagyok a legtöbb termésfajta 50-80 százalékát elpusztították. Most pedig várhatóan az őszi almatermés is kifejezetten rossz lehet.
