Utoljára 2018 III. negyedében volt ennél magasabb az államadósság, vagyis a Covid-19 két évvel forgatta vissza az idő kerekét az adósság elleni harcban - fogalmazott a napilap.
A kabinet az áprilisban publikált konvergenciaprogramban alaposan alábecsülte a válság hatását és a válságkezelés költségeit: az év végére 72,6 százalékos GDP-arányos bruttó államadósságot jósolt. Ennek teljesüléséhez az kellene, hogy az év második felében az adósság alig 350 milliárd forinttal növekedjen, miután az első félévben a növekedés 2108 milliárd forint volt.
A kormánynak most már nincs értékelhető hiánycélja, hisz azt kétszer is megemelte és már mind a két éves tervszám teljesült az első félévben - így valahol 2500-3000 milliárd forint körül várható az idei deficit. Az adósságmutatót rontja a GDP vártnál nagyobb visszaesése is.
Így az év végére az államadósság-mutató akár a GDP 77-78 százalékára is emelkedhet. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. befektetőknek készített országbemutatójában az optimista forgatókönyvben 73, a pesszimistában pedig 77-78 százalék körül várja idén az adósság tetőzését.
A Fitch Ratings a deficitet 2020 végére a GDP 78,3 százalékára, 2021-2022 átlagában 73,8 százalékra várja. A Standard & Poor's pedig arra számít, hogy az idei 72 százalékos tetőzés után 2023-ig 67 százalékra csökken.
Nem meglepetés a magyar adósság megugrása, ám számos külföldi kormánnyal szemben sem az Orbán-kabinetnek, sem a Magyar Nemzeti Banknak nincs komolyan vehető, hiteles makrogazdasági és költségvetési prognózisa, ami hitelességi, törvényességi és alkotmányossági problémákét is felvet. A parlament ugyan elfogadta a 2021-es költségvetést, ám annak számait már most nem lehet komolyan venni, látva a 2020 folyamatokat. Azt nem lehet megmondani, hogy hol tetőzik az államadósság, de azt igen, hogy a gyors ugrás után 2021-ben már csökkenhet a mutató, és az adósságpálya várhatóan hosszabb távon visszatér a csökkenő pályára - fogalmazott a Népszava.
