Várhatóan a lényegében jelentőségét veszített alapkamat 0,9 százalékon, ahogy az egynapos jegybanki betét kamata is minden bizonnyal -0,05 százalékon marad az évtized utolsó kamatdöntésén.
Tíz év alatt sok minden változott, többek között alapvetően átalakult a jegybanki működés világszerte, és a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) is, azért egy gyors összevetés a két évtized végéről így is érdekes.
Az MNB 2009. december 21-én tartotta az előző évtized utolsó kamatdöntését. Az ülés jegyzőkönyve alapján akkor olyasmik foglalkoztatták a tanácsot, mint a Dubajra és Görögországra vonatkozó kedvezőtlen hírek, amelyek óvatosságra inthetik a Magyarországhoz hasonlóan magas külső- és belső adósság szinttel rendelkező feltörekvő országokat.
Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy hosszabb távra visszatekintve Magyarország helyzete egyértelműen javult, és a piacok értékelték a változásokat a stabilitási és költségvetési folyamatokat illetően.
Ehhez mérten a tanács 7:1-es arányban 25 bázispontos vágás mellett döntött, ami 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Az akkor Simor András által vezetett testületben az egy különutas vélemény egy ennél is nagyobb, 50 pontos vágás mellett érvelt.
Ugyan 2009 még bőven a válságidőszak volt, furcsának hathat, hogy a kamatdöntés napján 276,09 volt az euró árfolyama. Ehhez képest most a forint a 2009-hez képest összehasonlíthatatlanul jobb gazdasági mutatók ellenére 329 feletti szinten zárt a kamatdöntést megelőző napon.
