Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 52 milliárdnyi cellainformációt vásárolt a közelmúltban, hogy a Magyarország területén működő mobiltelefonok használóinak mozgását elemezze. Hivatalosan nem lehet tudni, kitől és mennyiért vette az adatokat, ráadásul annak sem egyöntetű a megítélése, hogy egyáltalán ki lehet-e adni ilyen infókat. A HVG kérdésére az ügynökség mindössze annyit árult el, hogy a 16 havi cellainformációt "versenyeztetési eljárás útján" vásárolta "a legkedvezőbb ajánlatot adó, a nemzetközi piacon is jelen lévő, meghatározó piaci részesedéssel bíró szolgáltatótól".
Miután a Telenortól és a Vodafone-tól azt a választ kapta a HVG, hogy szerintük a magyar jogszabályok nem tesznek lehetővé ilyen adatszolgáltatást, kizárásos alapon az erre a kérdésükre nem válaszoló Magyar Telekom lehetett az eladó. Azt viszont a Telekom nem tagadta, hogy lehetőséget lát olyan adatok értékesítésére, amelyek konkrét személyhez nem köthetők, ha azokat statisztikai, tudományos vagy elemzési célra használják.
Így lettek tudtuk nélkül megfigyeltek a külföldiek Magyarországon, akár turistaként, akár más céllal érkeztek. Az MTÜ ugyanis elsőként a külföldiek mozgását vizsgálta, és ennek alapján egyebek között olyan megállapításokra jutott, mint hogy a nyugat-magyarországi Bükön pihenő csehek "alig-alig indulnak útnak, hogy megismerkedjenek a környék látnivalóival, legfeljebb a sárvári vagy a zalakarosi fürdőt keresik fel".
Az MTÜ-nél nem ez az első big data projekt a HVG cikke szerint, miközben az ügynökség magára nézve korántsem érzi kötelezőnek az információszabadságról szóló törvényt. A cellaadatok vásárlásának legalábbis sem a hazai, sem az uniós közbeszerzések között nem lehet nyomára akadni, és a szolgáltatóval kötött szerződés sem lelhető fel az ügynökség honlapján. Holott egy ilyen kontraktus értéke vélhetően meghaladja a törvényben meghatározott 5 milliós határt. A Telekom-csoport a nemzetközi piacon is élen jár abban, hogy ezekkel az adatokkal kereskedjen. A német anyavállalat önálló céget is alapított a bizniszre. További részletek a hvg360.hu oldalon.
Összesített adatok, azaz olyan adatok, amelyek alapján természetes személyek nem azonosíthatók, felhasználhatók lehetnek statisztikai, tudományos, illetve elemzési célokra. Fontos, hogy minden ilyen jellegű kutatás és elemzés végzése során is körültekintően, a jogszabályok és szigorú belső szabályok alapján kell eljárni.
Minden esetben annak alapos vizsgálata szükséges, hogy az adatokra vonatkozó igények miként elégíthetők ki - a vonatkozó jogszabályok keretei között. Tapasztalatunk szerint az egyénre nem visszafejthető, anonimizált, aggregált adatok értéket jelenthetnek egy harmadik fél számára. Az adatok további felhasználására kizárólag a törvényi keretek betartása mellett, anonimizált, aggregált, konkrét személyhez nem kapcsolható módon kerülhet sor. Nincs általánosan alkalmazható modell ezen adatok értékének meghatározása kapcsán, a törvényi keretek betartása mellett egyedi vizsgálat tárgya lehet a megvalósíthatóság és az adott felhasználáshoz kapcsolódó érték.
A törvényi keretek között, konkrét személyhez nem kapcsolható módon, anonimizált, illetve aggregált adatok további felhasználására sor kerülhet, amelyre vonatkozóan az NMHH 4/2012. (I. 24.) rendelete* kifejezetten tartalmaz rendelkezést. *"... amennyiben nyilvános hírközlő hálózatok vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználóival vagy előfizetőivel kapcsolatos, forgalmi adatokon kívüli helymeghatározó adatok kezelésére kerülhet sor, az ilyen adatok kizárólag akkor kezelhetők, ha azok a felhasználóval, illetve előfizetővel nem hozhatók kapcsolatba, valamint azokból nem vonható le a felhasználóra, illetve az előfizetőre vonatkozó következtetés (anonimizált adatok) [...]"
