A lap emlékeztet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum - az idei évhez hasonlóan - nyolc-nyolc százalékkal emelkedik jövőre a tavaly év végén kötött, 2019-re és 2020-ra szóló megállapodás szerint. Ennél nagyobb mérték meghatározott gazdasági mutatókhoz kötött, amelyek azonban csak jövőre ismerhetők meg - idézi az MTI.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség már jelezte, hogy újratárgyalná az egyezséget, ám mivel a szövetség azt nem írta alá, kérdéseket vet fel a kezdeményezése - írta a lap. A munkaadói képviseletek ugyanakkor elegendőnek tartják a minimálbérek tervezett emelésének mértékét, érvelésük szerint a munkaerőpiac keresletvezérelt, így egyébként is magasabb béren foglalkoztatnak ma már a munkaadók.
Az állami vállalatoknál lejárt a korábbi, három évre szóló bérmegállapodás, ezért újabb, akár többéves rendezésről állapodhatnak meg a szociális partnerek. Az állami cégek dolgozói 2017 és 2019 között átlagosan harmincszázalékos bérfejlesztésben részesültek.
A munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó jövő júliustól a tervek szerint további két százalékponttal csökken, amennyiben a reálkereset-emelkedés meghaladja a hat százalékot. A Magyar Nemzet szerint a járulékcsökkentést új képlettel számolhatják, ami lehetővé tenné, hogy a mérséklést előrébb lehessen hozni az év elejére.
A kiskereskedelemben a vasárnapi nyitvatartás önkéntes rövidítése ismét napirendre kerülhet a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán - olvasható a Magyar Nemzetben.
