A kormány-előterjesztésben szerepelni fog, hogy az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében épüljön ki egy kontrolling- és monitoringrendszer, és az is, hogy változtassanak a szakrendelők és a kórházak finanszírozásán. Az előbbi a gazdálkodási fegyelem javítása miatt, az utóbbi pedig azért lényeges, mert minden ágazati és külső szakértő egybehangzó véleménye szerint is alulfinanszírozott az egészségügy. Az Emmi célja, hogy a kórházak működése fenntarthatóvá váljon - olvasható a lapban.
A lap úgy tudja, a kormány döntéséig tartó átmenti időszakban a leginkább eladósodott kórházakba - ez tizenhárom intézmény - költségvetési felügyelőket neveznek ki, a jelenlegi vezetők közül pedig többeket várhatóan menesztenek, a pozícióikra pedig új pályázatokat írnak ki. Feltehetően a Veszprém megyei kórház főigazgatója, Dávid Gyula az egyikük, akit tegnap, vagyis április 1-jén azonnali hatállyal menesztett a miniszter, átmenetileg az eddigi orvosigazgatót bízva meg a kórház vezetésével.
A szaktárca még tavaly elrendelte a kórházi adósságállomány áttekintését, s megállapították, hogy az adósságállomány mintegy kétharmadáért 28 intézmény a felelős. A rendszeres év végi - tavaly év végén 45 milliárdos - adósságrendezések ellenére folyamatosan újratermelődik az intézmények tartozása.
Mint azt a Napi.hu elsőként megírta, februárban 5,23 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetési szervként működő kórházak lejárt adóssága, ezzel a második hónap végére átlépte a 23 milliárd forintot. A adósság növekedése mellett a beszállító cégek egyes, akár életmentő eszközök körében is visszaeső megrendelésekről számoltak be, ami a szakértők szerint ellátatlansághoz kell, hogy vezessen.
A Magyar Nemzet információit megerősítette az Emmi kedd reggeli közleménye, amelyet az Index szemlézett. Eszerint: az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2018-ban az egészségügy teljes megújítását tűzte ki célul. Ennek része volt a kórházi adósságállomány áttekintése is, amit a szaktárca rendelt el. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a kialakult hiány mintegy kétharmadáért 28 intézmény a felelős. Ezek közül 13 esetben konkrét intézkedés meghozatala is szükségessé vált.
Döntés született arról, hogy költségvetési felügyelőket neveznek ki a leginkább eladósodott kórházakba, valamint bevezetik a vezetők teljesítményértékelését. Az intézmények felügyeletének és irányításának megerősítése érdekében kontrolling és monitoring rendszer épül ki, továbbá a járó- és fekvőbeteg szakellátás finanszírozása is módosul. Az átmenti időszakban mindez segíti a gazdálkodási fegyelmet, amíg rendszerszintű megoldás születik az ügyben.
