Kriza Zsigmond az MTI-nek elmondta, a színházi művészeti státusz kiszámítható jövedelmi viszonyokat, rendezett társadalombiztosítási helyzetet jelentene.
"Ehhez a jogviszonyhoz remélhetőleg kedvező adókötelezettséget lehetne kapcsolni, illetve a munkáltató színház magánnyugdíjpénztári befizetést is teljesíthetne, lakáshoz jutásban nyújthatna segítséget" - tette hozzá a szakértő. Úgy vélte, ki lehetne kötni egy minimálbért és egy motiváló prémium- és jutalmazási rendszert, melyet kollektív szerződésben lehetne szabályozni.
A műszakiak számára a törzsgárda státus szintén kiszámíthatóságot jelentene. Az ebbe a státuszba felvehető emberek körét az előadóművészeti törvényben kell meghatározni.
A szakértő szerint, ha a jogalkotó támogatását sikerül megszerezni, akkor az előadóművészeti törvényben viszonylag gyorsan megalkothatók a vonatkozó rendelkezések. Hozzátette, az 1990-es években szabadúszóvá vált színészek nyugdíjkorúvá váltak és komoly megélhetési problémákkal néznek szembe.
A több éves, speciális színházi tapasztalatokkal rendelkező műszakaiak fizetésük három-négyszeresét kapják meg máshol, és ez, az igazgatók beszámolója szerint, már az intézmények működését veszélyezteti.
"Ez a mostaninál nagyobb kiadásokat jelentene az egyes színházak számára. Valószínű, hogy a kiemelt és nemzeti minősítésű színházaknál támogatásbővítésről kell gondoskodni" - mondta Kriza Zsigmond.
Az Országos Színházi Évadnyitót megelőző, a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében megvalósuló konferencia az ország neves szakembereinek részvételével szekcióülésekkel kezdődött, melyeken a színház művészeti karakterének felépítését, a színházvezetés művészetét, a társulatok munkaerőhelyzetét és a kritika szerepét tárgyalták meg.
A kerekasztal-beszélgetések a magyar színház kulturális emlékezetéről és a TAO-rendszer felülvizsgálatának szükségességéről szóltak.
Képünk forrása: Pixabay
