Nem a forint gyengülése vagy annak mértéke a meglepő, hanem az, hogy mindez miért éppen pár hét alatt és éppen most történik. A gyengülés azért sem meglepő, mert Magyarország volt az egyetlen fejlődő piac, amelynek negatív jegybanki betétoldali kamata volt és jelenleg is van - írta Jaksity György volt tőzsdeelnök a Concorde blogján.
Egyelőre a mérték sem ijesztő, hiszen hétszázalékos a gyengülés idén. Hol van ez a nagy keresztárfolyamok, mint például az euró vagy a dollár mozgásaihoz képest? Az euró 2017-ben például 18 százalékkal értékelődött fel a dollárhoz képest.
Csakhogy a forint fundamentumai hiába jók, ha egyrészt jól láthatóan romlanak, másrészt sok, a befektetésekért velünk versenyző ország jobb reálhozamot adnak, mint a forinteszközök. Ráadásul mindez öngerjesztő folyamattá válhat, hiszen már a leértékelődés ilyen mértéke - és különösen a folytatása - az inflációs ráta további emelkedéséhez vezet, ami változatlan kamatszint mellett tovább csökkenti a hozamot, pontosabban növeli a negatív reálhozamot - fogalmazott Jaksity.
Nincs könnyű helyzetben a magyar jegybank. Amikor ugyanis a piacokon feszültebb a helyzet, nem elég a visszafogott verbális intervenció, előbb-utóbb a kamatemelés kerül terítékre, ha nincs drasztikus javulás minden más tényezőben, amelyek a jegybank mozgásterét befolyásolják. Egyrészt az MNB célrendszerében az inflációs célon túl a saját eredménye is megjelenik, másrészt a devizából forinthitelekbe átirányított magyar háztartások ma már a kamatemelkedést követően a hiteleik átárazódásától félnek. Tovább bonyolítja a képet, hogy immár az inflációs cél túllövése is bekerült a képbe.
Ráadásul a monetáris politikában is igaz, hogy minél később kötünk kompromisszumot, annál nagyobbat kényszerülünk kötni.
Mindezek mellett az Orbán-kormány számára is a forint gyengülése rövidtávú és effektív eszköz a versenyképesség - igaz csak átmeneti - növelésére - teszi hozzá a közgazdász.
Fotó forrása: Németh Dániel/Napi.hu
